Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Harmadik rész. A tizenhetedik század - c) Seborvosok. Fürdők
399 »A német borbély most érkezett meg, mint orvosolta a kezeket, Keresztúri leveléből megértheti«. Több hiába való kísérletezés után aug. 3-án írt levelében egyenesen kijelenti, hogy a borbélyban többet bízik, mint az orvosban. »Keresztúrinak dicsérnek egy orvost, s azt ajánlja. Az az orvos kenéssel szokott orvosolni, amiben semmi gyanúság nincs«. Ugyanakkor írja: »A német orvos azt mondja, hogy a gyermeknek keze tort meg, a fiókcsontban, amint én nem hihetek és ha van ott fent alkalmas borbély, azt kellene leküldeni«.1) A sebészeket a törvénykezési eljárásoknál szakértőkig alkalmazni rendeli az 1656 decz. 30-án kelt büntető eljárás — praxis criminalis. — A sebesítés és emberölésnél a sértettet vagy a hullát esküdt sebész által megvizsgáltatni, hogy az illető hány sebet, hol és milyen eszközzel kapott, hogy a sebek általában vagy azok közűi csak egyik másik volt-e halálos ? A hullát sebészi vizsgálat nélkül eltemetni nem szabad, (art 25). A vizsgálatot akkor is meg kell ejteni, ha a gyilkos ismeretlen, (art. 62). Az öngyilkosságot megkísérlőket a sebészek és fürdőzők mesterségük elvesztésének terhe alatt tartoznak ápolás alá venni s e miatt becsületükön csorba nem esik. (art. 69) A következő században, hazánk közigazgatásának újra szervezésekor nagyobb gondot fordítanak a sebészekre s szoknak viszonyait is szabályozzák a kormányrendeletek. Fürdők. Városaink ezen században is folytonosan jó karban tartották fürdőiket és gyakorlott, czéhszerűen megvizsgált seborvosokra és fürdőzokre bízták azoknak kezelését. Gyógyfürdőink mind nagyobb figyelemben részesülnek. A chemia fejlettsége magával hozza az ') A két Rákóczy Gy. levelezése 365.
