Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Harmadik rész. A tizenhetedik század - c) Seborvosok. Fürdők
398 német birodalomban sem veszik föl a seborvosok és fürdőzők fiait. A felvidéki városok Lőcsén tartott általános czéhgyűlése kérdést intézett ez iránt a bélsi, boroszlói és nürnbergi főczéhekhez, melyek nagy méltatlankodással utasíták vissza a dehonestatiot. A bécsi czéh azonnal írt Frankfurtba és Nürnbergbe, s beszerzett értesülései és a császári rendeletek alapján írja, hogy a birodalomban mindenütt felveszik más czéhekbe a seborvosok és a fürdőzők fiait. Példa is van rá, hogy egy nürnbergi seborvosnak fia asztalossá lett és Frank furtban műhelye van. A német birodalomban is elkövettek az eperjesihez hasonló attentatumokat, de 1621 nov. 3-án Laa, 1625 márcz. 17-én Himberg, u. a. év szept. 10-én Bécs, 1618-ban Brünn városokban példás büntetést kaptak a merénylők. Nagy-Szombatban a hasonló vakmerőséget elkövetett bodnárok a megsértett seborvos és fürdőző czéhtől 1614 május 1-én 20 tekintélyes emberrel bocsánatot kértek s reversalist adva magokról, 100 magyar tallér bírságot fizettek. Hasonló méltatlankodásnak adnak kifejezést a többi főczéhek ist erélyes megtorlásra buzdítva a becsületében megsértett társczéhet.1) I Lipót király a városok ügyeit szabályozó 1689 decz. 9-iki rendeletében végképen elhagyni rendeli azon lábrakapott visszaélést, hogy a sebészek és fürdőzők gyermekei nem bocsáttatnak mesterségek tanulására.2) A borbélyokba vetett bizalomra nézve jellemzők ifj. Rákóczy Györgynek (II.) anyjához 1646-ban írt levelei. Nagy-Váradról jul. 9-én írja: »A kis P'erencznek kezét az új keresztyén borbély és a váradi gyógyították. Azt mondták, hogy inai marjultak meg«. Jul. 13. *) Demkó K. A felső magyarorsz. városok. 107. 3) Linzbauer I. 458. sz. 335.
