Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Harmadik rész. A tizenhetedik század - a) Orvosok
881 bíró udvarában nevelkedett. Alsóbb iskoláit Nagy- Szombatban, Patakon, Ausztriában és Morvaországban végezte. 1618-tól I. Rákóczy György pártfogása alatt Németország, Belgium, Hollandia, Francziaország és Sweicz főiskoláin tanulta a tudományok különféle ágait. Mint hírneves orvos jött haza 1629-ben s Rákóczy Györgynek udvari orvosává lett. Később a sárospataki iskolában vállalt tanári széket és nagy befolyást gyakorolt a híres iskola, különösen a tanitási rendszer fejlődésére.1) Enyedi Sámuel nagy-enyedi születésű. F őiskoláit Franekerben végezte. Itthon kezdetben 1654-től 1660-ig a nagy-váradi reformatus collegiumban tanár volt. Váradnak török kézre kerülése után Husztra ment Rhédei Ferencz udvarába, ahonnan 1664-ben I. Apafy Mihály fejedelem a nagy-enyedi collegiumba hívta meg a philosophia tanszékére, melyet 1669-ben az alvinczi lelkészséggel cserélt föl. Ott halt meg 1671-ben.* 2) Hellenbach János Gottfried báró Selmeczbányán 1 659-ben polgári szülőktől származott. I. Lipót császárt és királyt súlyos betegségéből (nephritis calculosa) szerencsésen kigyógyitván, a hálás uralkodó őt Paczola^^- előnévvel báróvá, csász. és kir. tanácsossá nevezte ki és dús vagyonhoz juttatta. A II. Rákóczy Ferencz féle felkelés alkalmával Hellenbach a felkeléshez csatlakozva Bercsényi által az alsó magyarországi bányák praefec- tusává neveztetett ki, mint ilyennek Lengyelországba kellett menekülnie, de a szatmári békekötés után királyi kegyelem útján viszanyerte vagyonát. Miután báróvá lett, az orvosi gyakorlattal felhagyva a bányászatra adta magát. A közügyekben élénk részt véve az 1707-iki zsolnai evang. egyházi zsinatnak elnöke, 1721-ben pedig 1) U. o. II. 26 és Danielik: Magyar írók. Pest 1856. Sárospataki fiiz. 1865. 2) U. o. II. 54. és VI. 1798. Bod P. 76.
