Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Harmadik rész. A tizenhetedik század - a) Orvosok
382 a III. Károly király által összehívott vallásügyi tárgyalásokon az evangélikusok képviselője volt. Hojsteter János Adám 1660-ban Körmoczbányán született. Tanulmányait Németország egyetemein végezve Jenában doktorrá lett. Kopenhágában telepedett le, a hol mint a dán királynak udvari orvosa és tanácsosa élt. Köleséri Sámuel — de Keres-ér — 1663-ban Szendrőn Borsod megyében született. Leydenben 1680- ban theologiae, 1683-ban philosophiae doktorrá lett és haza jött papnak. Debreczenben egy szónoklat alkalmával elhibázta a miatyánkot, erre elhagyta a papi pályát, visszament Leydenbe orvostant tanulni. Ez,en tanulmányait bevégezve Nagy-Szebenben városi, majd generalatusi és kormányszéki orvossá, az erdélyi bányászat főfelügyelőjévé, kormányszéki titkárrá, majd kormánytanácsossá lett. Orvosi tudományáról^ írják, hogy az orvoslás mesterségében nagy földön nem volt mása, a ki a nyavalyák okait oly jól észrevette s oly fundamentomosan orvosolta volna. Az életpályáján gyorsan emelkedő orvos családi életében szerencsétlen volt. Mikor özv. gróf Lázárné szül. Bethlen grófnővel harmadik házasságra lépett, ellenségei, első sorban mostoha fia gróf Lázár János, vagyoni perekbe bonyolították, melyek miatt fogságba jutott s ottan is halt meg 1732-ben. Bölcsészeti, történelmi, nyelvészeti műveinek száma meghaladja a 40 et. Tudományos érdemeinek méltánylásául az Acad. naturae curiosorum 1719-ben tagjává választotta.1) Möller Dávid Vilmos Pozsonyban 1642-ben született. Felsőbb iskolai tanulmányait Német-, Franczia-, Angolország, Schweicz, Németalföld és Itália egyetemein végezte. Az orvostudori czímet nem szerezte meg, ») Bod T. 151. Weszpr. I. 82. Trausch: Schriftsteller Lex. 281—300.
