Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Harmadik rész. A tizenhetedik század - a) Orvosok
380 munkákat írt. A nagyváradi forrásokról írt munkája első e nemben nálunk.') Augustini ab Hortis Keresztély Késmárkon 1598. deczember 6-án Sziléziából bevándorolt nemes családból született. Tanulmányait Oderái-Frankfurt, Jena, Lipcse, Wittenberg és Basel egyetemein elvégezve, itt 16 1 9-ben med. doctorrá lett. Haza térve Késmárkon városi orvossá választották, majd Bécsbe hívták II. Ferdinand király udvari orvosának, kitől a bécsi botanikus kert alapítása és rendezése körűi szerzett érdemeinek megörökítéséül »ab Hortis« előnévvel 1631-ben magyar nemességet nyert. A király őt udvari tanácsosává, aulae familiárisává nevezte ki, értékes aranylánczczal, és dobai Székely Zsuzsannával kötött házasságából származott első leányának születése alkalmával súlyos ezüst medenczével ajándékozta meg. II. Ferdinand halála után nagy-lomniczi jószágára vonult s ottan is viselve az udvari orvos és az »aulae familiaris« czímeket, élt 1 650-ben bekövetkezett haláláig. Nevét a gyógyászatban fentartotta az általa készített oleum vel balsamum polychrestum hungaricum vei carpathicum. Több rendbeli természettudományi kéziratai — Weszprémi elbeszélése szerint — örököseinek kezein elkallódtak. Hogy komolyan foglalkozott a természet- tudományokkal, mutatja III. Ferdinand királynak 1641. nov. 30-án kelt levele, melyben őt Rákóczy György erdélyi fejedelemnek figyelmébe ajánlja azon esetre, ha tanulmányai közben a fejedelem területén kutatásokat és gyűjtéseket akar eszközölni.2) Czanaki Máté szül. 1595 ben Sárospatakon. A korán árvaságra jutott nemes ifiú Báthori István ország- *) *) Weszpr. III. 4. Bod P. 15. életr. Siebenb. Quart. V. 1796. 2) Weszprémi I. 7.