Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Harmadik rész. A tizenhetedik század - a) Orvosok
379 navius, Palumbini Máthé és Király István latinul írtak theologiai értekezéseket.1) Philosophiai kérdésekről értekeztek: Arkosy B., Bauszner Sebestyén, Enyedi Sámuel, Palumbini M., Köleséri S., Pápai Páriz Fér. és Czanaki Máté. Ezek közöl magyar nyelven csak Pápai Páriz F. »Bölcs Salamon regulái stb.« jelent meg. A történetírás terén csak Pápai Páriz Ferencznek »Rudus redivivum etc. = Romlott fal felépülése, avagy a magyarországi és erdélyi eklésiáknak históriája«, ugyanannak »Ars Heraldica«-ja és Weber János eperjesi gyógyszerészének »Janus bifrons seu speculum phy- sico-politicum das ist Natürlicher Regenten Spiegel« és »Hist. Beschreibung des Wappens der königl. fr. Stadt Eperies« említhetők. A természettudományok művelésében kitűnt Augustini ab Hortis Keresztély a híres botanikus. Árkosi Benedek a nagy-váradi meleg forrásokat, Scholtz Jere- niás meg a balfi feredőt ismertették. A nyelvészet terén Pápai Páriz Ferencznek biztosított napjainkig fenmaradt nevet latin magyar és magyar latin szótára. Orvosaink társadalmi állásának megvilágítására szolgáljon nehány életrajzi adat. Arkosi Tegző Benedek a székelyföld Árkos községében született. Alsóbb tanulmányait az unitáriusok hídvégi és kolosvári iskoláiban elvégezve, az orvostant Páduában tanulta. Hazatérve az orvosi gyakorlat mellett a kolosvári unitárius collegiumban tanári állást vállalt. Meghalt 1660-ban. Orvosi, theologiai és philosophiai *) A magyar munkák részletes czímei Szabó Károly »Régi magyar könyvtár* és Weszpréminél is.
