Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Harmadik rész. A tizenhetedik század - a) Orvosok

376

András (1610), Bauszner Bertalan (1654), Brundel-Grun- del-György (1682). A tüdőbajokkal\ a) a haemoptysis- ről (vérköpés) Carceus Márton és Rayger Károly; b) a peripneumonia-perip. crup. (krupos tüdőlob)-ról Bereczk- Vízaknai-György; c) a vérhányásról Loew András; d) a phtysis (sorvadás)-ról: Foggier János, Várady Mátyás, ^ Palumbini Máté és Rayger Károly.

A légrekedés (asthma) ismertetője Rayger Károly több munkájában. Az epe, lép, máj és vese betegségeivel szintén ő foglalkozott. Az utóbbi kettő rendellenességeiből származó icterust és ischuriát Raygeren kivűl Enyedi Sámuel (1653) és Gensel János Adám ismertették műveikben. A mellhártya-lob (pleuritis)-ról Höffer Henr. Adolf és Rayger Károly; a rekesz lob (phrenitis)-ról Khien Nándor; — a gyomorzsába (car- dialgia)-ról Rayger Károly; a csömör (colica)-ről: Ziegler András, Cramer Pál, Némethy István, Parschitius Miklós, Bereczk György; — a bélsérv (enterocele)-ről Martini Dániel; — a méhszenv (hysteria)-ről Waxmann Zsig- mond; — a tályog (abscessus)-ról és a hűdések (para- lysis)-ről Rayger Károly; a vízkór különféle nemeiről: az oedemavoX Grundel György, Rayger Károly, a hydrops ascitesxoX és a hydr. anasarca-róX ugyanő; a mell vízkór (hydr. pect)-ról Loew András; a hydropsról általában Scultetus a XVII. szd. elején, Kölsch Márton és Rayger Károly ez utóbbi az ascitesnek paracente- siséről; — a nehézkor (epilepsia)-ról Kovács György és Rayger Károly; — a lázak különféle nemeiről Brecht József, Liefmann Frigyes, Loew András, Rayger Károly, Seuler „ Lukács; — az apoplexia és hemiplexiaróX

Rayger Károly, a sápkór (chlorosis)-ról Loew András — írtak.

Külső betegségek; Rayger Károly a fejsebekről, az