Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Második rész. A tizenhatodik század - Általános irányok - a) Orvosok
260 hogy ő foglalkozott az orvostannal. Wittenbergben az ő tanulósága idejében Peucer Gáspár és Andernachi Winter a leghíresebb orvos tanárok. Az első határozott híve Paracelsusnak, a második hippokratikus, de Paracelsus egyszerű gyógyszereit elfogadta. Ezeknek hatása alatt keletkezhetett Meliusnak a régi orvosi írók és Paracelsus tanainak sajátságos vegyüléke. Minden növénynél legelőször megmondja annak természetét, hogy kielégítő vagy melegítő, nedvesítő vagy szárító hatású-e? — Példáúl: Körtvélyfa. »Az körtvélynek természeti az, hogy igen hidegítő, de félrészent szárító. A mely kedig igen meg ért és édes, nedves és melegítő valami kevéssé. — Mind a fai, és földi szedery (szeder, eper) nyers korában hidegítő, nedves; mikor megérik, kevés melegség vagyon benne. — Az fige fa levelei, vize succusa igen melegítő. Az fige gyümölez is melegek, de fél reszént szárasztók. — Az noszpolya mint az Sorbum, Berkenye, hidegítő és szárasztó természetű. — A baraczkfa virága, levele bele melegítők és szárasztók, a baraczkja, gyümölcse pedig hidegítő és nedves. — A czitrom héja igen szárasztó, melegítő, a húsa hidegítő, ám a savanyú belső része hidegítő, de a magva melegítő stb. Minden növénynél felsorolja annak külső és belső hasznait, az az minő külső és belső betegségeknek gyógyítására jó. A gyógyításnál a Galenus féle »contraria contrariis« elv érvényesül. Példáúl: A babér-laurus- szárító hatású, azért olaja minden nyers nedvességet megemészt. — Mindenféle mák felette hidegítő természetű, azért jó a »gyujtokány hideg (forró láz) ellen és a tüzes kelésekre. — Minden kökörcim melegítő és szárasztó; azért nyálat, taknyot tisztit, rothadt sebet, gan- grenát az az farkas sebet stb. megállat. — A lathyris
