Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Második rész. A tizenhatodik század - Általános irányok - a) Orvosok
261 melegítő és igen szárasztó, azért a vízi kórságosaknak igen jó stb. A »similia similibus« elvét látjuk megtestesítve abban, hogy például: Az eper mikor jól megérik, a hasat lágyítja, ha pedig nyersen me ^szárítod, meg keményíti és megállítja a hasat. — A cseresznye jó vért csinál, hasat tisztít, de a száraz cseresznye megállítja a hasat. — Vérhas ellen jó a gránát alma magja aszalva. A macska tövis a testre kötve kihúzza a töviseket. — Úti füvet ha hármat törsz meg gyökerében és megfőzöd borban, harmadnapos hideglelést gyógyít, ha négyet, negyednapost. Előfordulnak nála is rendkivüliségek, mint: Ha a mandulának levében a tüzes aczélt megoltod, a hasat megállítja. — Ha a galagonya vizébe mártott ruhát a tagra teszed, melyben tövis van, bizonyosan ki vonssza. — Az aquilegia (keselyű fű) vizében melegített spongyia az asszony méhébe bocsátva megindítja a vérzést, még a holt gyermeket is kihozza. Ugyanilyen hatású a centaurea is. De Melius a balhiedelmek ellen is felemeli szavát. Példáúl: »A babák azt hazudják, hogy a boszorkányokat, éjjeli rettegést a balha fűvel (conisa minor) el űzhetik, de ez kész hazugság. Az isten lelke az, aki az igaz hittel a sátánt, aféle rettegést elűzi, mint írva vagyon Psalm. 91«. A tévhitnek természetes okát aztán abban adja, hogy »a conisa és a hypericum a sárt, melancholiát kitisztítja, mert a sár, a fekete epe, a hitvány fekete vér rettegteti, bánkod- tatja az embert«. A catance, amatoria, szeretetre hajtó fűnél megjegyzi: »csak a bűvös bajos babák vrasolnak vele. A házasokat akarják vele a tótok szerettetni: De Isten az a ki mieli, ez után az jó egyeség és adósság megfizetése és engedelem. Eph. 5., 6«. A lidérczet 17*
