Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Második rész. A tizenhatodik század - Általános irányok - a) Orvosok

iratairól közölt tanulmányokat. »Methodus conscribendarum epistolarum« kiadványaival és »Paraphrasis et Commentarii in artem poeticam Q. Horatii Flacci. (Antv. 1564) czímű munkájával az írásművek elméleti oldalával foglalkozik. Fiatalkori költeményeit: >Jo. Sambuci Tyrnaviensis Pannonii Poemata« czímen Páduában 1555-ben adta ki Janus Pannonius költeményeinek 1569-iki kiadásához előszót írt. Kortársaiknak méltánylását kiérdemelt latin költőkul említtetnek Preyss Kristóf és Pur kire her György. Henisch György. »Thesaurus linguae et sapientiae germanicae oder Deutscher Sprach-Schatz« czímű művével a német nyelvészetnek tett elismert szolgálatot.

A magyar nemzeti irodalom mezején sem ismeretlenek orvosaink. Balsaráti-nak magyar katekizmusa mellett említtetik szintén magyar nyelven írott chirur- giája; Frankovith Gergely népies orvosi tanácsadót adott magyarul; irodalmunk történetének írói a XVI. század magyar költői között méltatják HunyacLy Fe- renczet, kinek: »Historia az régi és híres neves Trója városának tíz esztendeig való megszállásáról és rettenetes veszedelméről« írt verses elbeszélése 1577-ben Kolozsváron jelent meg.

Ezen sokoldalú képzettséget feltüntető irodalmi működés behatóbb irodalmi méltatást érdemelne, de itten elégnek tartjuk csak reá mutatni. A ki ismeri azon szomorú helyzetet, melybe hazánk a XVI. században a pártviszályok és a török dúlásai miatt jutott, a ki tudja, hogy ezen századnak milyen kevés írott és nyomtatott emléke maradt át korunkra; nem lehet, hogy ezen rövid vázlat alapján ne jelöljön ki orvosaink számára kiváló helyet művelődésünk történelmében. Sőt talán az se lesz túl merész állítás, ha azt