Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - e) Balhiedelmek. Járványok. Orvosrendőrség
163 bármely községükben szabad hatalmukban legyen vétkeik mineműségéhez képest kínokkal faggatni, felakasztatni, levágatni, karóba hiízatni és egyéb lialálnemekkel kivégeztetni}) A boszorkányperek virágzásának korául ^ nálunk a XVI.—XVII. századokat tekinthetjük, talán csak azért, mert régibb időkből arra vonatkozó adataink hiányzanak, de látjuk, hogy azon szerencsétleneket a XIV. századnak babonás szelleméből kifolyóan már akkor is kegyetlenül üldözték a hatóságok és magánosok. A balhiedelmek áldozatainak számát ezen korban igen szaporíthatták az ekkor fellépett egészen ismeretlen járványok Soha sem vittek végbe az emberi életben nagyobb pusztítást a járványok, mint a XIV. és XV. századokban, mikor először lépnek fel: a fekete halál, a bújakor, a szent János táncza, az angol láz és a scorbut. A fekete halál — mors nigra, febris pestilentialis — 1346-ban jelent meg először a földközi tenger partjain. Italia éjszaknyugati partvidékéről a Baleárokon át Spanyolországba, innen Francziaországba, Németalföldre, Angliába, majd Németországon át 1349-ben hazánkba eljutott, itt is oly borzasztóan szedve áldozatait, mint mindenütt Európában, mely 1346—1351-ig akkori lakosságának egy negyedét, mintegy 25 millió embert veszített el.2) Pestises évek voltak hazánkban: 1371, 1382, 1410, 1435, 1441, 1456, 1472, 1477, 1479, 1480, 1482, 1495, 1500, 1506, 1508, 1509, 1511, 1521. Semmi jel sem mutat arra, hogy országos kormányunk ezen borzasztóan pusztító és sűrűn megújuló járvány ellen valami óvó intézkedést tett volna. Heltai írja, hogy 1479-ben »nagy mirigyhalál vala egész Magyarorszá*) Linzbauer T. 201. rS) 2) A fekete halálnak történetét és kórtani leírását 1. Haeser III. k. 97. stb. 11*
