Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - e) Balhiedelmek. Járványok. Orvosrendőrség

gon, mely elől Mátyás király és neje bújdosik vala az erdőkben és a kies vizek mellett«. 1495-ben meg »II. Ulászló király kiméne az erdőkbe és mind ott vadásza és bújdosik vala a döghalál elől«.1) Úgy látszik, a nagy urak legczélszerűbbnek találták elhagyva a sűrűn lakott helyeket, az erdők tiszta légkörében keresni menedéket. Az orvosok általában mindenütt tehetetlenül állottak szemben e járványnyal. Óvó intézkedésekül ajánlották a levegőnek tűz által tisztítását, füstölő szerek alkalmazását. Saltzmann János, Ferdinand osztrák főherczegnek házi orvosa, a ki egy ideig Brassóban működött, volt az első, a ki a pestis ellen a vesztegzárat javasolta. »Ein nützliche Ordnung und regiment wider die Pestilenz« stb. Bécsben megjelent munkájában ajánlja, hogy a városok mellett, meglehetős távolságban egy vagy több házat kell felállítani, melyben a fertőzött helyről jövők tartózkodjanak, ruháikat kimossák, kifüstöljék s csak ha 20 napot töltöttek ott, bocsáttassanak be a városba. Említi, hogy az 1510-iki pestis alkalmával,^mikor az egész környéken pusztított a járvány, llfassoban az ő utasításait követték és egyetlen ember sem halt meg pestisben. Ajánlja eltávolítani mindent, a mi a levegő nedvességét, fertőzését előidézhetné; meggátolni sok embernek összejövetelét, a fertőzött vidékről ruha- és ágyneműeknek kivitelét. A városok és falvak útczáin és a házakban nagy tüzeket kell rakni, hogy a levegő kiszáradjon. A szobák falait üröm főzettel és eczettel kell locsolni.2)

A városokban ezen és hasonló rendszabályok keresztül vitele nem ütközött elháríthatlan akadályokba; mert a városok magok alkottak magoknak óvó rend*) Magyar krónika II, 173., 363.

2) Linzbauer I. 275.