Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - e) Balhiedelmek. Járványok. Orvosrendőrség
162 a járványok okozóiul a csillagok állását tekintik, a kör- tünetek mineműségéről azoktól kérnek tanácsot. A XVI század elején hazánkban II. Ulászló udvarában működő Giovanno Manardo a legelsők között szólal fel ezen kóros irány ellen, mondva, hogy az orvosok saját és I betegeik érdekében helyesebben tennék, ha víasgala c-Ia-íÍ**taikrrál inkább a vizeletet vizsgálnák, mint az égboltozatot és inkább figyelnék meg az érverést, mint a csillagzatok állását. A szerte dívó alchymia ábrándjaitól sem maradtunk távol. Melchior Miklós orvosunk »bölcsek köve< a testi bajokat épen oly alaposan gyógyította és hosz- szabbította meg az életet, mint pályatársainak hasonló készítményei. A legmagasabb műveltségű körökben divatozó babonák és balhiedelmek mellett szerte virágzott a bűvölés, kuruzsolás, és a boszorkányok üldözése már erősen felütötte fejét. Nagy Lajos 1351-iki decretumá- nak végén a hűségi esküformában az alattvalók köte- leztetnek arra, hogy az emberetetőket, bűvösöket, bajosokat igazán megmondják, megnevezik, kiadják.1) A budai jogkönyv is intézkedik a bűvösökről, boszorkányokról, rendelvén, hogy a kit bűvölésben találnak, fején zsidó- süveggel, melyre szent angyalok vannak festve, egy létrára ültetve körül kell hordozni a városban. Azután egy pénteken, mikor legtöbb ember jár — alkalmasint hetivásárkor — reggeltől délig legyen kiállítva a szégyenoszlopnál, írják be a városi könyvbe a miben vétkezett és a bűnöst mint eretneket elevenen égessék el.2) Zsigmond király 1387-ben Károlyi Merhárd fiait feljogosítja arra, hogy a bűbájosokat, boszorkányokat 1) Corpus juris 170. 2) 331. pont.
