Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - c) Seborvosok, fürdőzők

156

nek. A fürdő rendben tartása a bérbe adás mellett is a várost terhelte. 1504-ben a város az egész bért beépítette a fürdőbe és azon felül a kemenczére 13 frtot, a mi mutatja, hogy a város nem üzleti, hanem tisztán csak közegészségi érdekből tartotta fen a fürdőt. A városi hatóságoknak a köztisztaság iránti élénk érzékére vall a Nagy-Szombatban a XV. században divatozott azon szokás, hogy a városi építkezéseknél dolgozó kőművesek és ácsok szombatonkint a várostól nem borravalót, hanem fürdőpénzt (padgeld) kaptak. E szokást Németország területén Ausztriában épen úgy feltaláljuk, mint a sváb felföld vagy a Rajna-mellék városaiban és Lengyelországban is.1)

A fürdőzők czéhszerű szövetkezéséről ezen korban határozottan mit sem állíthatunk, de a felhozottakban kétséget kizáróan látjuk, hogy a fürdőket gyakorlott mesterekre bízni már rendes dolog. Az Eperjesen 1498 óta oly sűrűén emlegetett magisterek fiirdőző mesterekre vallanak. Németországból jöttek-e ezek, vagy már itt képeztettek ki czéhszerűen ? eldönteni bajos lenne. Tekintve, hogy egy^ városban 11 évi időközben 4 ma- gistert találunk említve, hajlandó vagyok az utóbbit hinni. A városi élet legtöbb intézményével együtt ho- nosúlhatott meg nálunk a fürdőzőké is és ezeket a gyógyászat terén nem tarthatjuk csekély jelentőségűek- nek, tudva, hogy Németországban ezen korban a fürdőzők épen úgy végeztek kisebb sebészi műtéteket, mint a francziaországiak.

») Demkó id. mu. 108. — A pénz értékére nézve megjegyzem, hogy Eperjesen 1498-ban 1 köböl zab ára 7 dénár volt. Ma ugyanannak ára 4!/2 frt-