Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - c) Seborvosok, fürdőzők
153 nézve ez annál érdekesebb, mert a XIV-dik századból ismert chirurgusaink között is van főpap. Királyi sebészeink közöl ismeretesek: Benedictus ab ltalia, Róbert Károlylyaí jött hazánkba, itt mint udvari sebész pappá lett és 1316-ban nyitrai püspökké. Meghalt 1330-ban. Az udvari tisztségben utódjául látjuk szerepelni a már az orvosok közt említett Berthol- dus-Perectoldus »cyrolicus seu medicus regis«-t. Mátyás királynak neje Beatrix 1487-ben nénjétől a ferrarai herczegnétől kér ügyes sebészt. Eleonora herczegnő Floreno Egano mestert, a szépmüvészetek doktorát, a ki a ferrarai egyetemen is tartott előadásokat, küldte Budára. Az orvos és a sebész közötti jelentékeny társadalmi különbségre mutftt, hogy míg az úgyanak- kor Ferrarából Budára indított Canano Baptista orvos előlegül 100 forintot kapott, Egano mester csak 50-et.1) II. Lajos király udvarában voltak 1525-ben Sylvester chyrurgus és a királyi fürdőben állandó lakással bíró Gregorius borbély.* 2) Képeztettek-e hazánkban ezen korban tudományos értelemben vett sebészek? erre semmi adatunk nincsen, sőt azon körülmény, hogy Mátyás Budán tervezett egyetemén a borbélyok számára akart külön helyiségeket berendezni, arra látszik mutatni, hogy nálunk a sebészetet épenúgy borbélyok és tudományos készültség nélkül csak gyakorlati úton szerzett ismeretek alapján képzett egyének gyakorolták, mint Németországban. Mátyásnak azon borbélya, kinek, mikor Bécsújhelyi bevette, a városban értékes házat ajándékozott, egyszersmind tábori sebész lehetett. Borbé4) Csánky: id. mű. 60. 2) II. Lajos számadási könyve id. hely 96, 144.
