Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - c) Seborvosok, fürdőzők

151

a városi törvény tiltotta el. A XVI. és XVII. századbeli polgárnők ozsonáihoz is még a gyógyszerészek szolgáltatják a > confect «-eket.

A gyógyszerészek képzéséről intézkedő törvényünk vagy rendeletünk még nincsen. Ha azt a XVI. és XVII. században is úgy látjuk még, a XIV- és XV-ben sem lehetett másként, mint hogy a gyógyszerészek felvett tanulóikat kiképezték és önálló üzlet nyitására képesítették.

A városi gyógyszertárak fölött, mint azt a budai törvénykönyvben látjuk, a felügyeletet a tanács gyakorolta épen úgy mint Hamburgban, hol 1373-ban a tanácsnak két tagja (Die Krude Herren) volt megbízva a gyógyszerek beszerzésével. A gyógyszertárak fölött gyakorlandó orvosi felügyeletről Németország történelmi emlékei is csak 1426-ig mennek vissza, mikor Ulmban, majd 1461-ben Majnai Frankfurtban a felügyeletet a városi orvosra és két tanács-úrra bízták. Hasonló intézkedéssel nálunk csak a XVI. században találkozunk.

c) Seborvosok, fürdözök.

A XIII. században Európa nyugati államaiban teljes erőre fejlődött czéhrendszer a tudományos életre is hatást gyakorolt. A párizsi fürdőzők és borbélyok érdekeik védelmére czéhbe állottak össze, hogy egye- Su'^ erővel biztosítsák maguknak a kisebb sebészeti műtéteket. Az egyetemet végzett orvosok ezzel szemben állást foglalva, szintén testületileg szervezkednek, mire a sebészek is megalakítják czéhüket a sebészet terén korszakot alkotásra hivatott „ College de st. Cőme-t, melyet a XIV. század elején Jean Pitard szt Lajos király seborvosa biztos alapokra fektetett Erre megkezdődött a küzdelem. Az orvosok méltóságukon alúl