Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

III. A vegyes házakból származott királyok kora. 1301-1526 - b) Gyógyszerészek

150

rarum suarum Quinque ecclesiensium«-nak czimeztetik, adományozta.1) 1375-ben Synock és Baranch nevű budai gyógyszerészekről van szó; 1392-ben Rauchar Zsigmondi és Péter gyógyszerészek házairól tétetik említés; 1397-ben a győri káptalan előtt Gothfrid budai polgár és gyógyszerésznek neje egyezséget kötött Kozma győri polgárral.2) Bártfán 1442 ben Johannes apotecarius-ró\ van szó; Körmöczbányán Kristóf »der Apotecer« 1499- ben és 1505-ben a városi tanács tagjai közt foglal helyet.3) II. Ulászló 1494-ben Eiigerhard, 1495-ben Valentinus budai gyógyszerészeknek fizetett ki mécsesekért és gyertyákért nagyobb összegeket.4)

Budán e szerint az egész XIV. és XV. századon keresztül állandóan követhetjük a gyógyszertár nyomát, sőt tekintve, hogy egyidejűleg több ízben említtetik

2—2 gyógyszerész és hol »apothecarius budensis«-ről hol meg »apothecarius regis«-ről lévén szó, bízvást feltételezhetünk egy udvari és egy városi gyógyszertárt. Bártfa és Körmöczbánya gyógyszerészei mutatják, hogy kisebb városokban is van már gyógyszertár a XV. században s ez után alig lehet kétséges gyógyszertárak létezése a nagyobb városokban. A_ kórházak mellett szükségképen kellett gyógyszertáraknak lenniök.

Ezen korbeli »Apotheca«-ink úgy látszik se jobbak se rosszabbak nem lehettek a külföldieknél; melyek gyógyszertár mellett egyszersmind czukrászdák és fü- szerkereskedések is voltak.5) A budai jogkönyvnek már idézett helye (110) mutatja, hogy a budai gyógyszerészek ruhaneműeket és rőfös árúkat is tartottak, mitől őket

') Weszprémi IV. 270.

3) Schwarz id. helyen.

s) Demkó id. mu. 105.

*) Weszprémi IV. 274.

5) Haeser I. 848.