Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)

I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 4. A vesékre ható orvosi növények

90

hogy a gyárosok zsebét hizlalják. Ha az állat emésztése rendben van, akkor nincs szüksége semmiféle tápporra, (legjobb táppor neki a jó takarmány !), ha pedig emésztési zavarai vannak, akkor leghelyesebb, ha az állattulajdonos nem experimentál a saját állatjain, hanem szakértő állatorvoshoz fordul segítségért.

A borókához hasonlóan ható, régtől fogva vizelethaj tónak ismert és használt hazai növény a tövises iglic, gilicetövis (Ononis spinosa, 55. ábra) is. Nálunk meszes talajokon igen közön55. ábra. Tövises iglic. (Ononis spinosa.)

séges, rózsaszínű, pillangós virágokkal és szúrós ágtövisekkel bíró félcserje ; kellemetlen gyomnövény, melynek mélybe kapaszkodó gyökerei gyakran még a szántást is gátolják, ezért a nép néhol ekenyűgnek nevezi és Méliusz Herbáriuma is »ekeakadály« néven említi. Orvosi célokra a gyökerét (radix ononidis) szoktuk használni, mely a mi gyógyszerkönyvünkben is hivatalos, mint a húgy- hajtó teakeverék (species diureticae) egyik alkatrésze. Ebben a teakeverékben szerepel még a mezei zsurló (Equisetum arvense) is, melyet sok más jellemző néven is megjelöl a népies nomenklatura ; így pl. cinfünek, kannamosófűnek, ólomsimítónak is nevezik, mert törékeny szárában igen sok kovasav van, úgyhogy fémedények tisztogatására, súrolására is lehet használni ; régen lófark-fűnek is