Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)

I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 4. A vesékre ható orvosi növények

91

mondották, ez azonban csak egyszerű ford.tása a latin névnek (equi seta). Nedves réteken, agyagos mezőkön gyakran található, alsóbbrendű (virágtalan) növény, melynek külön termő (spórákat képző) és meddő szára van (56. ábra). Az utóbbi zöldszínű, örvesen álló, fölfelé mindinkább rövidülő oldalágakkal bír (az ábrán b), míg a termő szár barnás színű, majdnem ágtalan és a csomók helyén fogas hüvelyekkel van ellátva (az ábrán«;. A zsurlók legtöbbje (állítólag a nagy kovasavtartalom következtében) diuretikus hatású, de egyszersmind

mérges is. Zsurlómérgezések leginkább lovakon, szarvasmarhákon és juhokon fordúlnak elő. A mérges alkotórész közelebbről nem ismeretes, csak annyi látszik valószínűnek, hogy elsősorban a gerincvelőt és a kis agyat támadja meg. Egyízben egy ötven darabból álló tehenészet állatain, nagyobb mennyiségű Equisetum palustre elfogyasztása után mutatkoztak a mérgezés tünetei : heves hasmenés, a tejelválasztás lényeges megapadása, a test hátsó részének és a húgyhólyagnak bénúlása. Lovak 2—3 napi betegség után elhullhatnak. Lehetséges, hogy a zsurlófélék mérgező ereje az éghajlat és a talaj minősége szerint is változik. Védekezésül mély szántást és. a talajnak alagcsövezését, vagyis a benne megrekedő nedvességnek elvezetését ajánlják, mert száraz talajban a zsurlófélék kiveszne 56. ábra. Mezei zsúrló. (Equisetum arvense.) c : a spóratartó, d ése: spórák,.

nagyítva