Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 1. Az idegrendszerre ható orvosi növények
45 talanságai, kellemetlen érzés a szívtájon, nehézlélegzés, asztmás fulla- dozás (főleg olyanoknál, kik beszívják a füstöt.) Úgy látszik, hogy a véredény-elmeszesedés (arteriosklerosis) előidézésében, illetőleg fokozásában is szerepe van a nikotinnak és a másik mindennapos méregnek, az alkoholnak. Ugyancsak ez a kettő sokszor többé-kevésbé súlyos látási zavarokat is okozhat : a látóélesség megcsökkenését, részleges vagy teljes színvakságot ; főleg pedig a vörös és a zöld szín iránti érzéketlenséget, mihez még fej nyomás, állandó álmatlanság, szédülés, nagyfokú izomgyöngeség (főleg az alsó végtagokban), reszketegség is járulhat. A finomabb mozgások végzésekor mutatkozó reszketés jól látható a mellékelt íráspróbán (27. ábra) is, mely egy rögzött nikotinmérgezésben szenvedő német munkástól származik. A szenvedélyes dohányosok sokszor súlyosabb emésztési zavaroknak is ki vannak téve, ami valószínűleg a túlságos gyomornedv-elválasztástól vagy gyomornedvfolyástól (gastro-succorrhoea) ered. Ezt kísérletileg is bebizonyították olyan kutyákon, melyek gyomrába cigarettafüsttel összerázott vizet fecskendeztek. Valószínű, hogy a sok erős 27. ábra. Rögzött nikotinmérgezésben szenvedő egyén reszketeg írása. dohányosnál észlelhető lesoványodás is ezekkel az emésztési zavarokkal függ össze. Kiváltképpen egészségtelen a nedves dohány és a délelőtti órákban való nagymértékű dohányzás, ellenben tartalmas étkezések után a dohányzás még haszonnal is járhat, minthogy növeli a gyomor emésztő nedveinek elválasztását. Erős dohányosoknál, kivált pedig bagózó embereknél, nem ritkán valóságos elmezavarok (psycho- zisok) is fejlődhetnek ki, melyek törvényszéki szempontból figyelmet érdemelnek, mert az illetők egyéni beszámíthatóságát is befolyásolhatják. E szellemi zavarodottság álmatlansággal, lehangoltsággal, nyugtalansággal, szorongó érzésekkel kezdődik, később pedig hallási és látási hallucinációkkal, tévengésekkel, öngyilkossági gondolatokkal és izgatottsággal is kapcsolatos lehet. E sokoldalú és ijesztő kórkép vázolása után méltán csodálkozhatunk azon, hogy a dohányzás oly hihetetlen gyorsasággal elterjedt a XVI., de különösen a XVII. század folyamán. Csakis úgy érthetjük meg ezt, ha tudjuk, hogy a szájból való füstölés tulajdonképpen ősi, örökletes szenvedélye az emberiségnek. A pipa már sok századdal a dohány ismerete előtt használatos volt a keltáknál, gallo-rómaiak- nál, germánoknál ; a múzeumokban egész serege található az agyagból vagy vasból készített antik pipáknak, csakhogy ezekből nem dohányt, hanem origanum, tussilago stb. leveleit szívták az akkori
