Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 16. Lázellenesek
209 A lázellenes szerek azonban nemcsak a hőszabályozó központok útján hatnak, hanem azáltal is, hogy a szervezeti elégéseknek és a hőtermelésnek csökkenését okozzák, vagy pedig a bőrön át való hőkisugárzás mértékét emelik ; hogy e két eset közül melyik forog fenn, azt kaloriméterekbe helyezett apróbb kisérleti állatok megfigyelésével döntjük el. Bár maga a láz nem betegség, hanem csak egyik tünete a valamelyik betegségnek s ennélfogva a lázellenes szerekkel sem a betegséget gyógyítjuk, hanem annak csak egyik tünetét enyhítjük : mégis igen fontos gyógyszereink ezek, mert a láz maga is igen kártékonyán befolyásolja'egyéni jólérzésünket, ha pedig igen magas, akkor magát az életet is veszélyeztetheti, mert a szivet, szervezetünknek ezt a legfontosabb izmát, megtámadja. Érthető tehát, hogy régidőktől fogva mindig nagyon keresettek voltak a lázellenes drogok és a legősibb magyar gyógyszerek közt, melyekről tudomásom van, előkelő helyen állott az a » febrifugum Belae regis« (Béla király lázellenes szere), melyről történelmi forrásaink emlékeznek. Sajnos, a mi flóránk s általában az európai flóra) igen szegény a hatásos lázellenes orvosi növényekben és Amerika fölfedezésének egyik nagyjelentőségű közegészségügyi haszna volt, hogy a XVI. századtól kezdve onnan importálhattuk a váltóláz (malária) ma is egyetlen igazi gyógyszerét, a Cinchona-fák kérgét, illetőleg ezeknek hatóanyagát, a kinint. A modern kémiai gyáriparnak legszebb diadala lesz, ha majd magát a kinint is sikerülni fog szintézissel, mesterségesen előállítani (verseny- képes áron), ami előre látható. A kinin egyeduralmát különben is erősen kikezdték a hetvenes-nyolcvanas évek óta fölmerült újabb lázellenes szerek (antipirin, antifebrin, szalicilkészítmények, aszpirin stb.), melyek a perifériás idegekre gyakorolt érzéstelenítő hatás, a kellemesebb íz és az olcsóság tekintetében határozottan a kinin fölött állanak. A híg savak (úgy az anorganikusak, mint az organikusak) általában csökkentik kis mértékben a lázat és az ezzel járó szomjúságot s ezért hűsítőkül (refrigerans vagy temperans szerekül) használjuk őket heveny és lázas bajokban, meghűléskor stb. Ilyenkor szinte ösztönszerűíeg kívánjuk a savanyú italokat, például a limonádét, ellenben kerüljük az alkalikus eledeleket és folyadékokac, melyek tapasztalat szerint általában elősegítik a baktériumok tenyészetét is. Nemcsak a citromsavnak, hanem a borkősavnak, almasavnak, sóskasavnak és más növényi savaknak is megvan ez a hűsítő hatásuk, melyet különösen az orvosi szörpök készítésekor veszünk igénybe. Ilyenek: a meggyszörp (sirupus cerasorum), a málnaszörp (sirupus rubi idaei), a szederszörp (sir. mororum), a ribizliszörp (sir. ribiuni) stb. Különböző fűzfafélék (Salix caprea, Salix fragilis, S. alba, S. amygdalina, S purpurea stb.) fiatal hajtásainak kérgében egy gli- kozida található : a szalicin, mely sokáig olyan hírben állott, hogy értékes pótlószere a kininnek. Különösen sok (egészen 7-38%) szali- cint tartalmaz a Salix purpurea kérge, míg a S. albában csak 0.5- I4 I)f. Magyary-Kossa : Hazai gyógynövények.
