Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 16. Lázellenesek
206 hatása következtében belsőleg adva gyomorbélhurutot okoz. Északibb országokban gyakran észlelték mérgező hatásait, mert az ottani köznép igen gyakran használja abortusok előidézésére. XVL Lázellenes hatású gyógynövényeink. Mielőtt lázellenes orvosi növényeink hatását vázolnánk, a teljesebb megértés kedvéért egy-két szót kell mondanunk a szervezet hőszabályozásáról és a lázról is. A hidegvérű állatok (hüllők, halak, kétéltűek) testének hőmérséklete aszerint változik, amilyen a környezet hőmérséklete. Ezek tehát változó hőmérsékletű (poikilotherm) állatok, szemben a melegvérű, magosabbrendű állatokkal, melyeknek temperatúrája állandó s akkor sem változik egykönnyen, ha a közeg, melyben vannak, hidegebb vagy melegebb lesz (homotherm állatok). Utóbbiak közé tartozik az ember is. Ösztönszerűen érzett természeti szükségletünk, hogy testünk hőmérséklete ugyanazon az állandó szinten maradjon minden életviszonyok közt. Ha a külső temperatúra kelleténél alacsonyabb, akkor melegebb ruhákba öltözünk ; ha nagy meleg van, pőrére vetkőzünk s így mesterséges eszközökkel is mindenképpen azon vagyunk, hogy testünk hőmérséklete a kívánatos és normális fokon maradjon. Másként »nem érezzük jól magunkat«, didergünk vagy lázban égünk. A homotherm állatok részint vegyi, részint fizikai berendezésekkel biztosítják a testhőmérséklet állandóságát. A vegyi úton való hőszabályozásnak az a lényege, hogy a szervezetben végbemenő elégési folyamatok, a hőtermelés mértéke aszerint változik, ahogy azt a szükség kívánja ; a fizikai hőszabályozás pedig főleg a bőrben történik, csökkent vagy fokozott hőleadással, a felületes vérerek erősebb kitágulásával, verejtékezéssel, mikor a test felszínén meggyűlt vízréteg állandóan párolog és lehűti a bőrt. A testhő emelkedésének leghatalmasabb forrása az izomműködés. Az izmok összehúzódásaik közben mindig több-kevesebb hőmennyiséget produkálnak. Nagy téli hidegben a sarki hordár nem ül egy helytében, hanem fent jár, ide-oda szalad, karjait lóbálja : ösztönszerű működtetése izmainak a túlságos lehűlés ellen. Ellenben nagy nyári meleg alkalmával nincs kedvünk a szaladgáláshoz ; az abszolút nyugalmat, a semmittevést keressük s innen van a déli olaszok és a trópusok lakóinak testi és szellemi »dolce far niente«-je is, mely egyik alakja a fiziológiailag is menthető és megbocsátható naplopásnak. Nagy melegben nagy izommunkát, hosszú időn át végezni : ez a kettő nem fér össze, kivált akkor nem, ha az ilyesmihez nincs meg a kellő tréningünk. A rendes szolgálattól elszokott tartalékos katonáknál békeidőbeli nagy gyakorlatok alkalmával gyakran előfordult a napszúrás (hőguta), különösen pedig ennek u. n. asphvxiás alakja. Az ilyen egyéneknél a hosszú menetelés, a nagy izommunka folytán valóságos lázas hőemelkedés következhetik be
