Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 16. Lázellenesek
207 s hozzá még a bőrnek hőszabályozó működése is fennakad a rajtuk levő célszerűtlen ruházat, fegyver, borjú stb. miatt. Az ilyen nap- szúrásos ember szederjes vagy halotthalvány arccal, kimaradó lélek- zéssel, elgyöngült szívveréssel, önkívületben fekszik a földön. A tüdők működésének megzavarása s a gyüjtőerekbeli pangás az, ami ilyenkor halálos veszedelemmel fenyeget. Mi tehát ilyenkor a teendőnk? A beteg levetkőztetése és (esetleg órákon át folytatott) mesterséges lélegeztetés, nem pedig az, mit nekem fiatal katonaorvos-koromban diktált a fölebbvalói parancsszó : »Étert a szájába !» (melyet aztán az önkívületben levő szerencsétlen a tüdejébe aspirált). Felnőtt embernél a normális testhőmérséklet rendszerint 36.6°, 37.o° C ; (apró gyermekeknél valamivel magasabb, aminthogy felnőtteknél is mindig magasabb a végbélben, mint a hónaljban.) A 4i°-on felüli hőmérséklet már sokszor veszedelmes, de azért kivételes esetekben (malária, tetanusz, vörhe- nyeg alkalmával) 44°-os lázakat is észleltek már. A láz lényegével ma sem vagyunk egészen tisztában. Bizonyos, hogy a lázban több fehérje ég el a szervezetben, mint normális viszonyok közt, (innen van az idült lázas betegségben, péld. tüdővészben szenvedők erős le- soványodása) ; lázas emberek vizeletében éppen ezért mindig több az összes nitrogén, mint a láztalan állapotban. A bőr felülete melegebb, mert a hőtermeléshez képest hiányos a hőkibocsátás. A táplálkozás meg van zavarva ; étvágy nincs. A lélekzés és a szívverés szaporább ; hosszabb tartamú, kimerítő lázas bajok alkalmával a szívizomban párénchym ás szöveti változások is történhetnek. Kísérletes vizsgálatokból kiderült, hogy magas lázak a méhmagzat időelőtti elhalását és elvetélést is okozhatnak. Lehetséges, hogy az ily magas testhőmérséklet az anyaméh izomzatának ingerlékenységét is felfokozza. A láz alakja és lefolyása (kivált a fertőző betegségekben) igen jellemző lehet s így a pontos és napról-napra megismételt hőmérés a betegség fölismerése szempontjából is fontossággal bír. Elég ha itt a krupos tüdőgyulladás lázgörbéjére (116. ábra) utalok, mely az u. n. folytonos láz (febris continua) képét mutatja. Hirtelen rázóhideg-roham után a láz néhány óra alatt 39.5°—4°0'ra ugrik ^ s ezen a magasságon (%—1 fokos apróbb hőcsökkenésekkel megszakítva) néhány napig megmarad ; az 5—7 vagy 9--ik napon aztán époly hirtelen eséssel (melyet ősidőktől fogva krízisnek nevezün ) visszatér a normális szintre, vagy még valamivel az alá is. Egészen más a hasi hagymáz (tífusz) lázgörbéje (117. ábra) ; itt a hőmeise^1 ió.f'ábra. A tüdőgyulladás lázgörbéje. (A vízszintes sorban álló számok a betegség napjait, a függélyesben állók a hőmérséklet Celsius-fokait mutatják.)
