Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)
I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 15. Senyvességellenesek
205mérgezések. Vagy húsz év előtt dr. Aczél írt le egy ilyen mérgezést, mikor állítólag a kikiricsgumó porát hintették tésztára és ezt adták be valakinek. Máskor négy suhanó egy orvos szobájából ellopta és megitta a kikiricstinkturát s ettől mind a négyen elpusztultak. Cxyer- mekeken elég gyakran észlelték a mérgezést, mikor ezek az édeses magvakat kóstolgatták. Különösen feltűnő az a tömeges mérgezés, melyet a hetvenes években Ratti észlelt Rómában. Az örök város egyik negyedében szinte epidémiaszerűleg betegedtek meg az emberek : hányás, hasmenés, kólika, lélegzési nehézségek, szívműkö- dési zavarok és bénulás jelenségei közben. Kiderült, hogy a betegek olyan kecskék tejével éltek, melyek sok kikiricset fogyasztottak a réten, anélkül, hogy maguk a mérgezésnek legkisebb jelét is mutatták volna. Az ember tehát sokkal érzékenyebb a kikirics iránt, mint a kecske. Már a büröknél és egyebütt is említettem, hogy az ilyen eltérések gyakran előfordulnak. Úgy látszik, hogy a fiatal (szopós) állatok is sokkal érzékenyebbek, mint az anyaállatok ; legalább nálunk Magyarországon ismételve megfigyelték, hogy a fiatal borjúk megmérgeződtek az anyjuk tejétől, bár ez utóbbiakon a kikirics- mérgezésnek semmiféle tünete sem volt észlelhető. A kikiricsmérgezésre különösen jellemző, hogy aránylag nagyon lassan (2—6 óra múlva a bevétel után) kezdenek mutatkozni a mérgezés tünetei. Ezt némelyek abból magyarázzák, hogy a kolchicin tulajdonképpen nem mérges és csak akkor kezd hatni, miután a szervezetben oxidikolchicinné alakult át. A mérgezés heves fejfájással kezdődik, erre erős szomjúság, nyelési nehézségek, fájdalmas kólika és (gyakran véres) hasmenés következik. A halál is későn (20—40 óra múlva) szokott beállani, vérhasra emlékeztető jelenségek között. Boncoláskor a gyomor- és bélnyálkahártya erős, véres gyulladását látjuk; sokszor a béltartalom is véres és a legkülönbözőbb szerveken is feltűnnek a kisebb-nagyobb vérömlések. Állatokban a máj elzsirosodását és a vesék gyulladását többször megfigyelték. A hullaleletből magából tehát nem mindig állapíthatjuk meg, hogy kikiricsmérgezés történt, sőt ha a mérgezés igen lassú lefolyású s erős hányással és hasmenéssel járó volt, akkor még a vegyi vizsgálat is negativ eredményű lehet. Olykor a békán megejtett biológiai reakció ad ujjmutatást : a kikirics mérge u. i. alacsony hőmérsékleten nagyon gyöngén hat a békára, ellenben a hőmérséklet fokozása rendkívüli mértékben növeli a mérgező hatást is. Az olyan kolchicinadag,, mely közönséges szobahőmérsékleten még semmi tünetét sem okozza a mérgezésnek, 30—32 fokon tartott békát halálosan megmérgez. Antal János kísérletei értelmében kolchicinnel mérgezett állatok élete megmenthető, ha idejében kalium permanganát-oldatot adunk be nekik. A köszvényellenes szerek közt még csupán a mocsári rozsdaburát vagy vad rozmaringot (Ledum palustre) említem meg, mely a tátrai flórajárás fenyveseiben itt-ott előfordul nálunk is. Ennek illatos olajában egy bódító hatású, kámforszerű sesquiterpén van azonkívül egy keserű anyagot, erikolint, is tartalmaz. Helybeli izgata
