Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)

I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 9. Összehúzó hatásúak

138 növényi új kép] et vagy daganat. Ezt az új képletet bizonyos darázs­faj (Cynips gallae tinctoriae) nősténye hozza létre azáltal, hogy petéit egy tölgyfélének a Quercus infectori a Olivierne k levélrügyeibe rakja (82. ábra). A petékből kifejlődő álcák (lárvák) chemotaktikus úton, valószínűleg a nyál mirigyeiben vagy Malpighi-féle edényeiben ki­választott erjesztőanyag (enzima) által ingerli a levélrügy szöveteit, és idő múltával az illető helyen kifejlődik a gubacs. Megjegyzendő, hogy a hazai tölgyeken is észlelhetjük a gubacsképződések hasonló menetét, ugyancsak cynipidák szúrása által okozva (83. ábra). így például az úgynevezett gubita, mely a kocsányos tölgy (Quercus pedunculata) levelein keletkezik, szintén gubacsdarazsak szúrása helyén képződik. Egy másik hazai gubacs az úgynevezett zsíros gu­bacs vagy suska (galla quercus cupulae), melyet a Cynips quer­cus calycis nevű darázs hoz létre olyan módon, hogy a tölgyfa makkjának a csészikéjét szúrja meg. Ez az úgynevezett magyar gubacs (84. ábra) már alakja sze­rint is lényegesen különbözik a jóféle kisázsiai gubacstól; nem gömbölyű, hanem szögletes, nem zöldes-szürke, hanem világos­sárga, nincs benne annyi csersav, mint a török gubacsban, mely­nek csersavtartalma 70%-nál is magasabbra rúghat. Mindazáltal olykor a magyar gubacsban is van 30% tannin s így kiváló bőr­cserzőanyag és fontos iparcikk.1 A gubacsénál sokkal kisebb 14—10% csersavtartalma van a tölgyfakéregnek, vagyis a Quer­cus robur és a Ou. sessiliflora fiatalabb ágai kérgének (cortex quercus) és a tölgyfa makkjának vagy kupacsainak : glandes (cotyledones) quercus, melyekben átlag 38% keményítő, 7—9% csersav, 6% nitrogéntartalmú anyag, zsíros olaj és a mannithoz hasonló cukor (quercit) található. A makkot pörkölt állapotá­ban (mikor is a benne lévő sok keményítő jórészben dextrinné alakul át) és porrá törve közönségesen makk-kávénak nevezzük és mint könnyen emészthető tápszert (4—8 grammot véve egy csészére) 1 A bőr cserzésének célja főleg az, hogy az élő bőr a feldolgozás után is megtartsa lényeges tulajdonságait (rugalmasságát, hajlékonyságát stb.), de azonkívül nagy mértékben ellenálljon a külső hatásoknak, hidegnek, meleg­nek, nedvességnek ; ne rothadjon, rostjai ne tapadjanak egymáshoz stb. 82. ábra. Egy Cynips-darázs (Biorhiza aptera), amint petéit a tölgyfa levél­rügyének tenyészőkúpjába rakja. (Beijerinck után.)

Next

/
Thumbnails
Contents