Darvas Ferenc dr. - Magyary-Kossa Gyula dr.: Hazai gyógynövények. Termelésük, értékesítésük, hatásuk és orvosi használatuk (Budapest)

I. Rész. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata - 8. Helybeli hatású drógok

125 tett forrázat vagy tinktúra kiváló sikerrel használható bolhák, tét vek, rühatkák és belső élősdiek ellen is, szinte általános specifikumnak tekinthető ereszben és igazán sajnálatos, hogy az említett fészkes virágzatnak hazánkban nem teremnek és nem is tenyésztetnek, bár néhány ezirányú sikeres kísérletről tudomásom van. A zászpának (veratrum-nak) szintén élősdi-ellenes hatásai van­nak. Tőkéjének porát vagy az ebből készített főzetet olykor még ma is használják az állatorvosok szárnyasok toliatkái (analgesei) ellen, sőt a rühatkát és a tetveket is megöli. Minthogy azonban erő­sen mérgező hatású és csak nagy óvatossággal alkalmazható, ma már jóformán elavult gyógyszernek tekinthető. VIII. Helybeli hatású drogok. (Topica.) Ebbe a csoportba sorozzuk először is azokat a kifejezett álta­lános hatással nem bíró drogokat, melyek inkább csak mechanikus, úton hatnak s leggyakrabban gyulladásban levő bőrfelületek, feké­lyek, hurutos nyálkahártyák befödésére, megvédelmezésére hasz­nálatosak. Itt mindenek előtt a növényi nyálkát tartalmazó drogokat kell figyelembe vennünk, melyeknek legfőbb hazai képviselője a szálepgumó (tuber salep), vagyis a kosborfélék földalatti szára vagy kettős gumója (tuberidiumja). A szálepgumót nemcsak egy kosborfaj szolgáltatja, hanem több­féle is, különösen olyanok, melyek gömbölyű gumókkal bírnak. Ilyen a vitézkosbor (Orchis militaris) (76. ábra), az agár kosbor (Orchis morio), a füleskosbor (0. mascula), a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bi folia Reichenbach), a bibircsvirág (Gymnadenia conopsea, helyesebben conopea), stb. Mindezek a kosborfélék virágzásuk alkalmával alul kettős gumóval bírnak. Az idősebb gumó többé-kevésbé összeaszott, töpörödött és barnás, mert rezervanyagainak legnagyobb részét már átadta a földfeletti növényrészeknek ; ellenben a fiatal, világosabb színű gumó telve van tartalék tápláló-anyagokkal. Az utóbbiból fejlődik ki a következő év friss növénye. A kettős gumó némileg emlékeztet az állatok heréire és innen eredt a szálepnek régi (már Dioskuridesnél előforduló) orchis és satyrion neve, sőt maga az arab eredetű szálep szó is rokonértelmű ezzel; (chuszje szalep a. m. rókahere, testiculus vulpis Valerius Cordusnál). Régi időkben, mikor még az ú. n. szignatura-gyógyítás divatozott, vagyis mikor még a nép és az orvosok is azt hitték, hogy a jó Isten, mikor a növényeket teremtette, egyszersmind bizonyos jeleket, signumokat is rakott rájuk, hogy a szenvedő emberek hamarosan felismerjék : milyen betegségek ellen leghatásosabbak, abban a régenmultban azt tartották, hogy a kpsborgumók már alakjuknál fogva is legjobb gyógyszerei a herebajoknak (orchis a. m. here), a heregyulladásnak (orchitisznek), úgy mint ahogy a régi néphit szerint a sárga színű sáfrány biztos szer a sárgaság ellen, a kígyószisz (Echium vulgare) virága, mely némi fantáziával a nyelvét öltőgetó kígyóra emlékeztet..

Next

/
Thumbnails
Contents