Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Állattan - Emlősök
8θ MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Kimért ugrás. Körme mérges. hogy a denevér félig nyílt szárnyakkal leül az állatra, ajkait a bőrhöz szorítja s így kezdi munkáját. Embert igen ritkán támadnak meg s már vékony réteg ruha is, pl. ing, harisnya, teljesen megvédenék harapásuk ellen. Tigris. A macskafélék természetrajza alkalmas talaja volt a mendemondáknak. A félelmetes ragadozók nehezen kikutatható élete, a házi macska sok tekintetben sajátszerű viselkedése mindenkor foglalkoztatták az embereket, kik nem átallották képzelőtehetségüket is gyakran igénybe venni. A tigrisről, melyről a jó Comenius kifejezően mondja, hogy »minden állatok között a legfenébb«, még ma is sok téves hit van forgalomban. Ifjúsági iratokban, vadászleírásokban úgy olvashatjuk, hogy a tigris sohasem támad egyenesen, hanem nehány lépésre megközelítve kiszemelt áldozatát vagy ellenfelét, megáll, lekuporodik, szemeivel kiméri a távolságot s kimért ugrással veti rá magát. A vadászok állítólag ezt a pillanatot szokták felhasználni. Szavahihető leírások szerint a támadás ilyetén módja legföljebb kivételesen fordulhat elő. A tigris rendesen belopja áldozatát s váratlanul rohanja meg. így támad az emberre is. Holmi megállás és hosszabb készülődés az ugráshoz nem fordul elő. Az sem igaz, hogy a tigris fára mászik. Holmi kidült vagy nagyon ferdén nőtt vastag, bütykös törzsre föl tud ugyan kapaszkodni, de igazi fára mászásról nem lehet szó. Nem igaz az sem, hogy a tigris körme mérget olt a testbe. Ezt különben nemcsak a tigrisről, de az oroszlánról, hiúzról, sőt még a házi macskáról is mesélik. Igaz az, hogy a karmolás ejtette seb igen fáj és nehezen gyógyul, de nem azért, mintha a karmoknak
