Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Állattan - Emlősök
68 MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. abszurdum jellemzésére mondja, hogy »Desinit in piscem mulier formosa superne«, de már ez a kifejezés is arra vall, hogy már akkor beszéltek ily csodalényekről. No, de térjünk vissza eredeti tárgyunkra. Látjuk már Pater Athanasius Kircher megjegyzéséből, hogy a régi időkben is élt a felfogás, mely szerint a vízben élő embernek úszóhártyái nőnek s valóságos amfibiummá lesz. Hiába, a nép psychéje lassan változik. Ma is ugyanaz a gondolkodásmód, mint századokkal ezelőtt. Ma is sokan hiszik és vallják, hogy az állatmódra éló ember állati tulajdonságokat nyer. Hogy a dolgokat pontosan ítélhessük meg, az általános biológiai tudás magaslatáról kell a kérdést vizsgálat alá vennünk. Kétségtelen, hogy a környezet az élő individuum testi és szellemi képességeire erős hatással van. Növények, állatok alakja megváltozik, ha más életmódra szorulnak, őszi barackfáink Délamerikába telepítve örökzöld növényekké válnak, egyes növények más alakot mutatnak délen, mint északon, mást a völgyben, mint a hegytetőn. Vannak állatok, melyek különböző környezetben élve annyira változtatják alakjukat, hogy sokáig nem tudták, miszerint egy és ugyanazon faj különböző megjelenései. A béka, a gőte, az axolotl lárva-alakját egész életére megtartja, ha soha szárazra nem mehet. S van ilyen példa még sok. Kétségtelen tehát, hogy az állati és növényi test megváltozhatik, ha más életviszonyok közé kerül. Miért ne változnék az emberi test is ? Miért ne alkalmazkodnék szervezetünk célszerűen az új viszonyokhoz, úszóhártyát s pikkelyeket termelve, ha ez célszerűnek mutatkozik. A választ már mai biológiai ismereteink alapján is meg tudjuk adni. A környezethez való alkalmazkodás
