Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

Állattan - Általános rész

ÁLLATTAN.

29

Állatoknál az igazi végelgyengüléses halál ritkaság, öregség. hiszen mihelyt az állat elveszti szükséges élénkségét, erejét, mozgékonyságát, áldozatául esik ellenségeinek.

De ritkaság embernél is. A legtöbb öreg ember nem végelgyengülésben, hanem aggkori betegségekben pusztul el. Különösen az ütőérelmeszesedés és a fontos belső szerveknek ehhez hasonló betegségei azok, melyek az embert sírba viszik.

Általános szokás ezeket a bajokat rendes, élettani elváltozásoknak tekinteni, mint amelyek oka magában a szervezetben van, s mint amelyek elkerülhetetlen jelei, okozói és kísérői az öregségnek. Ez mendemonda.

Maly, majd tőle függetlenül Metschnikoff kimutatták, hogy az érelmeszesedést és a hasonló folyamatokat nagyrészt a beleinkben folyó rothadás vérbe jutott mérges termékei idézik elő, tehát az aggkor szenvedéseinek legnagyobb részét nem élettani, de kórtani folyamat idézi elő.

Időről időre megjelenik a napilapokban a hír, Kőbe zárt — rendesen kánikula idején — hogy valamelyik kő- békák. bányában a munkások a csákánnyal fölnyitott sziklák üregeiben eleven békákat találtak. Sokan hajlandók ily hír nyomán azt gondolni, hogy ez állatok még a kő keletkezése idején kerültek a sziklába. Különösen ha kőszénről volna szó, melyről ma már mindenki tudja, hogy ősvilági növényzet maradványa, támadhat az a gondolat, hogy a békák talán még azokban a mocsarakban kuruttyoltak, melyek a kőszenet alkotó növények gyökereit áztatták.

Aki tudja, hogy a kőszén alkotói sok millió év előtti állapotok hírmondói, vagy akinek van fogalma arról, hogy mint keletkezik a szikla, ha mindjárt homokkő is, az mosolyog ily hírek hallatára, de tapasztalásból mondhatom, hogy vannak, kik ismerik a béka életének