Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

Állattan - Általános rész

ÁLLATTAN.

21

rothadó anyagokból. Méhek a régiek szerint leginkább döglött állatok hulláiból keletkeznek. A szentírás is említi, hogy Sámson oroszlánjának a hullájából méhek keletkeznek. A régi természetbúvárok s a középkor tudósai mind habozás nélkül hiszik az ősnemződés lehetőségét. Még a XVI. és XVII. században is Olaus Magnus (1518) és Olaus Wormianus (1633) szentül hiszik, hogy a lemmingek a felhőkben képződnek s onnan jutnak a földre. Pedig ebben az időben már erősen mozog az ősnemződés talaja alatt a föld.

Redi 1638-ban bebizonyítja, hogy a rohadó húsban a legyek nyüvei nem maguktól teremnek. Kimutatja, hogy ha a kivágott friss húst a legyek elől elzárjuk, úgy hogy petéiket nem rakhatják reá, a húsból nyüvek nem keletkeznek. A kutatás tovább folyt, úgy hogy Harvey 1677-ben kimondhatta, hogy omne vivum ex vivo minden élő élőtől származik.

A mikroszkóp feltalálása persze egyrészt megköny- nyítette a kutatásokat, másrészt rengeteg, eddig nem is sejtett élőlénnyel ismertette meg a emberiséget, mely élőlények fejlődése, keletkezése kifürkészhetetlen homályba veszett, s legalább a mikroszkopikus élőlényekre fönntartotta az ősnemződés lehetőségét. Tapasztalati tény volt, hogy a leforrázott széna levében, a húslében s más ily folyadékokban, melyek kezdetben egészen tisztának látszanak, néhány nap múlva hemzsegnek az ázalékállatkák és baktériumok. Nem haboztak kimondani, hogy ezek a folyadékból ősnemződés útján keletkeztek.

Needham már 1745-ben igyekszik a dologról biztos meggyőződést szerezni. Fölvetette a kérdést, nem volt-e már előbb is néhány ily élőlény a folyadékban, melyek jelenléte elkerülte a figyelmet, s nem ezek elszaporodása kelti-e az ősnemződés látszatát. Igen helyesen okoskodva, fölforralta a tenyésztőfolyadékot.