Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Állattan - Általános rész
s így elölte a már benne levő csirákat. Az üvegekben azonban, úgy látszik, mégis maradt élőlény, mert Needham folyadékjaiban néhány nap alatt vígan úszkáltak az ázalékok. Tudományosan igazolva volt az ősnemző- dés. Buffon is elfogadta az ősnemződés létét, s ily nagy tekintélyek előtt alig mert valaki szót emelni. 1765-ben Spallanzani, akit a legnagyobb emberek közé számíthatunk, kimutatja, hogy Needham kísérlete rosszul volt csinálva. Mert ha az ember jól bezárt üvegekben forralja fel az oldatot, s továbbra is zárva tartja az üveget, az élőlények fejlődése elmarad. Needham persze vitatkozott, s azt állította, hogy az ilyen forralás nemcsak az élőlényeket öli meg, de magát a folyadékot, és az üvegben lévő levegőt is úgy megváltoztatja, hogy az élőlények teremtődésére alkalmatlanná válik. A kísérlet tehát nem bizonyít semmit. Schultze és Schwann, majd Schröder és Dusch (1837) kimutatják, hogy a felforralt tenyésztőfolyadékokban élőlények csak akkor keletkeznek, ha az a levegővel közvetlenül érintkezhetik, míg ha a levegőt, mely a tenyésztő folyadékhoz jut, előbb izzó csövön, kénsavon, lúgon vezetik át, sőt ha csak egyszerű vattacsomóval is megszűrik, a folyadékok tiszták maradnak, bennük élet nem keletkezik. A végleges megoldást Pasteur adta meg. 1882-ben megjelent dolgozatában leírja korszakalkotó egyszerű kísérleteit, melyekből minden kétséget kizáróan kitűnik, hogy még a baktériumok és ázalékállatok sem teremnek maguktól, hanem ezek is mind elődöktől származnak. Kimutatja, hogy az ilyen forrázatok, húskivonatok, ha felfőzéssel megöltük bennük az élőlényeket, tetszés szerinti időig tisztán eltarthatok, ha a levegőben úszkáló élőlényeket s azok spóráit távoltartjuk tőlük. Különösen nehéz volt az ősnemződés lehetőségét a bélférgekre vonatkozólag megdönteni. Ezt a dolgot 22 MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL.
