Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

Orvostan

ORVOSTAN.

249

gatás az orr tövére és a tarkóra. Ha a vérzés igen erős és nem akar szűnni, orvos tudását kell igénybe venni.

A régmúlt idők spekulativ tudománya sokkal közelebb állott a nép leikéhez mint a mai tapasztalati és kísérleti alapokon nyugvó tudomány. Innen van, hogy a tisztán okoskodással, fantáziával, mondhatni költői alkotás módjára ,termett tudományos elméletek sokkal mélyebb nyomot hagynak a nép lelkében és sokkal könnyebben terjednek mint a mai, laboratóriumokban készülő tudomány. A modern tudás legpompásabb vívmányai alig hagyhatják el a szakemberek szűk körét, mert megértésükhöz, érzéki felfogásukhoz nem elég a puszta természet maga, de előismeret, eszköz, könyv és laboratórium kell. így érthető azután, hogy a közfelfogásban a betegség és egészség fogalmát még ma is az évezredes, elavult nézetek szerint magyarázzák. Nem is beszélve arról, hogy a betegség Istentől, ördögtől, szellemektől eredése még ma is kisért, s még ma is hisznek a megbabonázás lehetőségében, s még ma is szerepel mint laikus diagnózis az ördögtől megszállottság : csak azon dolgokról szólunk, melyek a 2000 éves hippokratesi iskola maradékainak tekinthetők.

Ki ne hallotta volna az ilyen kifejezéseket: rossz a vére, sok a nyálka a testében stb. Még ma is nagy garral hirdetik a »vértisztító labdacsokat«, egyszerű hashajtót adván a hangzatos név alatt, ma is nagy keresletnek örvend a »vérgyógyászat« mint állítólag önálló tudomány, s a reklámhaj hászással párosult buta álszemérem a syphilis nevű közönséges fertőző betegséget egyenesen »vérbetegség« hírébe hozta.

Tény, hogy a közfelfogásban még ma is ez a nézet uralkodik : a betegségek okai a szervezet nedveiben, de különösen a vérben keresendők.

Sok-sok évezredre nyúlik vissza ennek a mendemondának a története. Már a bölcs Hammurabi babilóJó vér — rossz vér.