Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

Orvostan

2ζΟ MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL.

niai király írásaiból olyasmi tűnik ki, mintha már az ő korában is hasonló nézetet vallottak volna. Igazán uralkodóvá csak a görög spekulativ bölcsészet föllendülésével lett ez a fölfogás, úgy hogy már a Kr. e. VI. században mint teljesen kidolgozott, kész orvosi rendszert ismerjük meg. Az orvos-történelem humoral- ftathologiá-nak nevezi. (Humor = nedv.)

Legfontosabb tétele az volt, hogy a testben négyféle nedv van s ezek mennyiségétől és összetételétől függ az egyén egészséges vagy beteg volta. A négyféle nedv : mint mindenki tudja : a vér, a nyálka, a fekete epe és a sárga epe.

Azért gondoltak ki négyféle nedvet, mert az egész világegyetemet is négyféle elemből — tűz, víz, föld, lég — állónak gondolták. Ez analógia-hajhászás egyik jellemvonása azon idők gondolkodásmódjának.

Nem volt betegség, melyet a nedvek megváltozott viselkedésével ne tudtak volna magyarázni. Persze, így is gyógyítottak. El sem tudjuk képzelni azokat a szörnyű kínzásokat és utálatos orvosságokat, melyekkel a humoral- pathologia hívei dolgoztak. Elkezdve a ma érthetetlen vérvételektől, a hány tatás és hashajtás ezerféle durva faján keresztül egészen az állati és emberi bélsárból és más kiválasztott anyagokból készült orvosságokig, mindent megkisérlettek, ami egy mai embert hamarosan sírba vinne.

Pl. hátfájásnál, gerincbajoknál: izzó datolyamagvakkal »spékelni« a hátat. Epilepsia ellen : embervér. (Lefejezett emberek még meleg vérét itták. Aretaeus.) Minden baj ellen : érvágás, hány tatás, hashajtás.

Még modern orvostudományunknak is vannak ezidő- ből származó hagyatékai: a vízgyógyászat nem egy beavatkozása, a bőrizgató tapaszok alkalmazása stb. Ma persze másként értelmezzük, más alapon alkalmazzuk a dolgokat. Még az az elterjedt szokás is, hogy