Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Orvostan
244 MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. A lelki tulajdonságok leolvasása. állapotba jut. A katonákba a peckes járással, a határozott mozdulatokkal belénevelik a büszkeséget; a dsiu-dsicu-t gyakorlónak nem szabad kezét ökölbe szorítani, mert ez a mozdulat elősegíti az igazi dühbe- gurulást; a színésznek ugyancsak vigyáznia kell, hogy a színlelt mozdulatok bele ne vigyék a valódi indulatba. • Folytathatnók a példák fölsorolását még tovább, s kibővíthetnők a mondottakat Cabanis, Bichat, Virey, Morel, Cerise, Claude Bernard, Broyvn-Séquard, Féré és mások adataival, s mindez csak azt bizonyítaná, hogy az érzelem székhelye igenis az agy, mert ennek működése folytán vesszük észre és ismerjük fel az érzelmet, de az érzelem keletkezésében legalább is ugyanily fontos része van idegrendszerünk más részeinek, különösen a sympathicus rendszernek, — s szervezetünk csaknem minden részének egyaránt. Az érzelem keletkezésében tehát igenis van része — még pedig fontos — a vérkeringésnek s magának a szívnek is, de csak akkor, ha az agyvelő s általában ideg- rendszerünk is ennek megfelelően működik. Az összes tudatos lelki működések székhelye mégis csak az agy. A tárgyalt mendemondával szoros kapcsolatban áll a lélekben-olvasás tudományának mendemondája, melyet még a sorrend megzavarásának árán is célszerű itt tárgyalni. Az emberek lelki tulajdonságainak különbözősége, az emberismeret gyakorlati fontosságának ismerete, s a lélek és test között levő kapcsolat érdekes tudományos problémája már igen régi időkben oly kutatások indítására bírták a mélyebben gondolkozó elméket, melyek eredménye a külső tulajdonságok és a lelki tulajdonságok között fönnálló kapcsolat törvényeinek megállapítása lett volna. Ősrégi a hit, hogy a test alakja, mozgása s általában bizonyos külső látható jelek állandó, határozott