Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Orvostan
ORVOSTAN. 219 fizikai képességek jönnek számításba, hasonló eredményeket kapunk. Indiában végzett nagyarányú kísérletek adataiból tudjuk, hogy a szeszfogyasztó ezredek rosszabb gyaloglók, kevésbbé szívósak s aránytalanul betegesebbek mint az abstinenciában élők. Kitchener lord végigcsinálta kimerítő szudáni hadjáratát, anélkül hogy emberei csak egy korty szeszt is kaptak volna. Földmunkásokon, zsákhordókon s más hasonló foglalkozást űzőkön végzett vizsgálatok ugyanezt mutatják. A szesz tehát a munkaképességet csökkenti. A kísérletek eredményei tehát nyílt ellentmondásban vannak a szubjektív tapasztalás, helyesebben érzés adataival. Ez az ellentmondás pedig onnan ered, hogy az alkohol egyik legjellemzőbb hatása a kritika elhomá- lyosítása. Már egy gyüszünyi ital más emberré tesz mindenkit. Aki ivott, az már másképen ítélkezik mindenről, de főképen önmagáról. Ezért a nagy önbizalom, a sok pálinka okozta veszekedés, a vakmerőségek — s a végzett munka hibás megítélése. A kritika elhomályo- súlása fölszabadítja a fantáziát, s innen van, hogy gyöngébb írók, költők, kiknek kehes pegazusát ostorozni kell, konyakkal altatják el józan eszüket. Itt csakugyan fokozza a szesz a munkaképességet, csakhogy nincs köszönet benne. A másik idevágó mendemonda, hogy a szesz megvéd a hideg ellen. Csodálatos, hogy mégis csaknem kivétel nélkül a részegek fagynak meg. De meg a meghűlésből eredő betegségek is épen a szeszfogyasztókat érik leginkább. A szesznek ez a jó hatása is csak látszólagos. Tény, hogy a szesz a hidegérzést csökkenti, de viszont az is kimutatható, hogy a testet nem melegíti. A test tehát hidegérzés nélkül kihűl s beteg lesz vagy meghal. Az alkohol e hatása főleg a vérkeringés megváltoztatása útján jő létre. Igaz ugyan, hogy a szesz a szervezetben A szesz és a hideg- tűrés.
