Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

A mendemondákról általánosságban

4

A MENDEMONDÁKRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN.

gondolni kell valamit, s az beteljesedik, úgy babona hívője vagyok, hiszen a kígyó tojásevése és az én szerencsém, vagy vágyaim teljesedése közt semmi logikai kapcsolat sincs.

Említsük meg még harmadiknak a hazugságot. Ha^azt állítom, hogy láttam kígyót tojást enni, bár magamban tudom, hogy ez nem áll, hazudtam. De ép- így hazudtam akkor is, ha a mendemonda állítását mondom el mint szent meggyőződésemet, bár a dolgok valódi állásáról tudomásom van.

A babona állításaiban nincs logika, az okok és okozatok között semmi természettudományilag érthető kapcsolat nincs. Hogy a fecske, a pók, a négylevelű lóhere szerencsét hoz, a gólyafészek megvédi a házat a tűztől, a macska mosakodása, a szarka csörgése vendéget jelent, a kuvik szava és a gödröt ásó kutya halált jósol, és az ilyenféle állítások százai és ezrei csupa teljesen logikátlan gondolatfűzéseknek eredményei, melyek helyességét csak hinni lehet, de bizonyítani és megértetni soha.

Ezekkel szemben, az ilyen állítások: az őrnek kiállított daru követ fog a lábába, hogy annak leesése felköltse, ha el találna bóbiskolni; a mágnestű egyenesen északnak mutat; a villám zegzúgos ; a törésnél meg nem kékülő gomba jó; a macska kipárolgása ártalmas; a tej fognak nincs gyökere stb., stb. csupa oly állítások, melyek a józan számítással, a természettudományi lehetőséggel nincsenek közvetlen ellentmondásban. Ezek a mendemondák.

Szűkebbkörű tudásban teljes joggal szerepelhetnek mint valóságok, s nem egy csak a szakszerű tudás mélyreható és széleskörű vizsgálatai alapján dönthető meg.

De amiként a mesék és a tudományos történelem adatai közt megvan a mithoszok, regék, legendák s tör-