Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)
Állattan - Emlősök
112 MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Orrmányával dolgozik. Gyomrából vizet szív. Nem tud lefeküdni. Igen elterjedt s különösen rajzok révén még egyre terjesztett mendemonda, hogy az elefánt ormányát és agyarát nehéz munkára használja. Selous, Sanderson, Brehm és mások határozottan állítják, hogy az elefánt orrmányára, mint legfontosabb és könnyen sebezhető műszerére, nagyon vigyáz. Súlyos terhet, pl. gerendákat sohasem emel vele, az ilyenek kötelét szájába veszi és agyara tövén veti át. Támadásnál, harcban orrmányát egészen összepöndöríti s eszébe sem jut ezzel verni vagy megkapni ellenfelét. Ha orrmánya megsérül, nem tud jól inni, nem tud fürdeni, stb. Rendesen csak vékony ágak tördelésére, tápláléka megfogására használja. Vastagabb ágakat már a lábával tör el. Az agyarára is igen vigyáz, mert könnyen törik. Nem olyan intelligens és nem oly nagy munkaerő, mint amilyennek mondják; kényes, könnyen megsérülő, sokat betegeskedő állat. Igaz, hogy fölöttébb szeret mosakodni és az orr- mányába felszívott vízzel leföcskendezi magát, de az, hogy víz hiányában gyomrába nyúl orrmányával s az onnan szívott nedvességgel mosakodnék, az durva tévedés. Orrmányát nem dughatja nyelőcsövén át gyomrába, ez fizikai abszurdum, mert nyelőcsöve szűkebb, mint az orrmány ; a gyomorban meg nem talál nedvességet, mert az ivott víz hamarosan a bélbe kerül. Kiveszőben van az a mendemonda, hogy az elefánt nem tud lefeküdni. Ez régebben általánosan elterjedt hit volt s beszélték, hogy az elefánt mindig állva alszik, valami fatörzsnek nekitámaszkodva. A vadászok be vagdalják a fatörzseket s a neki dűlő elefánt elesik, nem tud felkelni, s az előrohanó vadászok könnyű zsákmánya lesz. Ez a leírás még ma is kísért néhány »ifjúság számára« íródott könyvben. Igaz az, hogy az elefánt néha állva alszik, de hogy ízületei mozgékonyak s lefeküdni, felkelni jól tud, azt