Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

A mendemondákról általánosságban

2

A MENDEMONDÁKRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN.

megnézve másképen fogom látni, s nem fogok habozni, véleményemet megváltoztatni. Azt is tudom, hogy érzéki fölfogásom korlátozott, s a paizsnak csak egyik felét látom, s így bizonyos, hogy az egész paizsról véleményem nem lehet; objektív tudás magaslatára nem emelkedhetem.

így állhat kétféle tudás egymással szemben. Mindegyiknek igaza lehet, csak épen tudni kell, hogy állításaink mennyire felelnek meg a valónak, mennyire nyugszanak minden kritikát kiálló tapasztalati, reális tényeken. A paizsnak föltétlenül csak egyik felét látjuk, de ezt sem egészen. Aki csak egy kis részt lát belőle, az más ítéletet alkot róla, mint akinek nagyobb részre esik pillantása, s így eltérés lehet a paizs egy és ugyanazon oldalát szemlélők nézetei között is. Bizonyos, hogy az jár közelebb a valósághoz, aki nagyobb részt ismer, s ha ez alkot véleményt az egészről, kevesebbet tévedhet mint a másik.

így vagyunk a természet minden jelenségének megítélésében. A legegyszerűbb és legszükebbkörű tudás is véleményt mond az egész dologról, hisz az emberi elme jellemző vonása, hogy nem tűr hézagot a tudásban, de természetes, hogy egy tágabbkörű, nagyobb ismeretek alapján álló vélemény közelebb jár az objektív valósághoz mint az előbbi. Tíz tapasztalaton nyugvó ítélet nem nyom annyit a latban, mint az ezer tapasztalaton álló, s a szabad szemmel látott porszem alakjáról alkotott vélemény nem oly abszolút értékű mint amit nagyító üveggel vizsgálva alkotunk. A tökéletesebb eszközökkel, gondosabb vizsgálattal, nagyobb körültekintéssel és szélesebbkörű tapasztalatokon állva alkotott nézet gyakran csak megerősíti, s minden oldalról biztosabbá teszi a még egyszerű utakon alkotott véleményt, de gyakran módosítja, sőt mindenestől megdönti és megsemmisíti azt.