Dalmady Zoltán dr.: Mendemondák a természettudomány köréből (Budapest, 1909)

Állattan - Emlősök

Már a fentebbi sorok olvasásánál is bizonyára többeknek eszébe jutott a gyermekpusztító hamelni patkányfogó története. Ez a mese a XVI. század vége óta a következő alakban él a nép ajkán, főleg Németországban, de mondhatnók az egész művelt világon.

»Régesrégen valamikor, Hameln németországi városkában nagyon elszaporodtak a patkányok. A város lakói képtelenek voltak a csapás ellen védekezni s így örömmel üdvözölték, mikor egy tarka ruhájú idegen a város vezetősége előtt ajánlatot tett, hogy a város összes patkányait kiirtja. Az ajánlatot elfogadták s erre az idegen furulyát vett elő s ennek hangjai mellett bejárta a város utcáit. A házakból előözönlöttek a patkányok s követték a csodálatos férfiút, ki varázsfuvolájával a Weser folyóba csalta őket, ahol elpusztultak. A népnek gyanús volt a dolog s az idegenben az ördögöt sejtette. Mivel pedig az egyház utasításai szerint az ördöggel kötött szerződést senki sem köteles megtartani, a patkány űzőnek követelését a magisztrátus nem elégítette ki. Az idegen bosszút áll s egy napon, mikor mindenki templomban volt, újra megfújta furulyáját, de ekkor a bűvös hangokra nem egerek és patkányok, hanem a gyermekek csődültek köréje, számszerint 130-an s követték őt az »Ostertor«-on át a Kuppen- vagy Kalvarienbergre, hol egy üregben eltűntek. (A mese egy későbbi toldaléka szerint Erdélyben kerültek elő a földből.) Az egészről egy vak meg egy süketnéma gyerek szolgált a templomból hazatérő szülőknek híradással.«

Ez a mese nézetem szerint a mendemonda forrása ; a kérdés tehát most az, mi ennek a mesének az eredete, mi az igaz magja. Ezzel a kérdéssel már többen foglalkoztak : Meinardus, Sprenger, Busch, Salinger és mások. Salinger adatai nyomán felemlíthetjük a következőket:

1654-ben Sebastian Spileker hamelni szenátor a város tanácsa elé terjesztett irataiban az egész patkányIOO MENDEMONDÁK A TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖRÉBŐL.