Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)
A kenyér
79 egész gabonaszemben. Ha kiszitáljuk a lisztet, ez által vészit táperejéböl; s ha fontolóra veszszük, hogy a korpa ritkán kevesebb, sőt olykor jóval több a gabnaszem egész súlya egy negyed részénél: könnyű átlátni, hogy ha a lisztből a gabonaszem héját egészen elkülönözzük, okvetlenül tápszerünk kárával Ítéli annak történnie. A nagyon ki nem szitált liszt tehát sokkal táplálóbb ; s valóban az Alsórajnánál, Veszt- faliában, Holsteinban, Dániában stb. kiválólag szeretik. A franczia vegytudósok fölfedezése szerint a búza, mint minden egyéb szemes termés korpája, nagyobb sikertartalmából származó gazdagabb tápereje mellett még azon különös sajátsággal bir, hogy a lisztet vagy kenyeret, a melybe keverik, föloldja s igy a gyomornak emészthetőbbé teszi. Bizonyos erjesztő anyag van ugyanis abban, mely némi viz mellett, a kemeneze melegénél a sütéskor, vagy a gyomor melege mellett az emésztésnél lassanként czukorrá változtatja a kenyér keményítőjét. Mint fenebb láttuk, a maghéj sikere főleg a héj benső rétegében van. Ez okból a külső réteget a tápszer tetemes vesztesége nélkül elháríthatni, s a mi fenmarad, hasonló súly mellett még táplálóbb lesz, mint azelőtt, egyszersmind sokkal könnyebben emészthető, mint ha a gabonaszem külső héja is megmaradt. Amerikában egy igen elmés gép van, mely minden gabonafaj szemeiről csupán a felső réteget hüvelyezi le, a benső rétegek legkisebb bántalma nélkül.
