Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)
A levegő
5 is élhetnek földünkön a növények. A tenger színe fölött rendes felületen ötezer térrészletnyi *) légben csak két térrészletnyi van e gázból, a mi y2500-ad részét teszi az egésznek. De minél magasabbra megyünk a tenger színe fölött: annál inkább növekszik az arány; úgy hogy nyolcz-tizezer láb- nyira csaknem felét teszi a lég szénsavany tartalma. Különösnek tetszik e tünemény első tekintetre; mert hiszen azt mondtuk a szénsavanyról, hogy nehezebb a közönséges levegőnél. Ebből azt lehetne következtetni, hogy inkább le kellene annak szál- lania, s annyira megsürüdnie a föld fölött, hogy benne se ember, se állat nem élhetne. Azonban ha nem is vesszük figyelembe a szeleket és légfolyamokat , melyek a különböző gázokat folyvást elegyítik, zavarják a légkörben: minden légnem már a természet bizonyos törvényénél fogva egymásba foly, áthatja egymást s e szerint kisebb és nagyobb gyorsasággal elegyül egymással; és pedig épen akkor leginkább, ha legnagyobb szélcsend uralkodik, vagy, a mint mondani szokták, egészen elült a szél. Nem lehet tehát, hogy például a vízgőz a légkör magasabb rétegeibe szálljon, s a súlyosabb légnemek fölött uszszék ; s a nagyobb súlyú szénsavany sem sülyedhet alá a földre. Sőt inkább annyira elegyülve vannak egymással az egyes gázok és gőzök, bogy némi tekintetben csak egy testet képeznek, s a lég egész tömegében mindenütt egy*3 Vagy teriinőii.
