Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)
A levegő
6 iránt el vannak terjedve. A természet ezen törvénye következtében föl és alá száll a szénsavany lassanként mindenütt; sa lég, melyet belehelünk egyiránt tisztán marad mindenütt a szabadban. Vannak ugyan völgyek és barlangok, mint például Jávában a balál völgye, hol mindig sürii rétegekben lebeg a föld fölött a szénsavany. Ez onnan van, mivel gyorsabban fejlődik ott a földből, hogysem felszállhatna és szétterjedhetne a légben. S ha a levegő fensöbb rétegeiben, hegyek tetején, nagyobb mennyiségben van e gáz: oka az, hogy az alsóbb rétegekben a növények levelei s a tenger és folyamok vizei sokkal gyorsabban fölveszik magokba, hogysem e hiány pótlására felülről alászállhat. A v i z g ő z mennyisége a légben a szerint változik , a milyen az éghajlat és időjárás , vagy a vidék melegségi foka. Hidegebb évszakban és égalj alatt rendesen kevesebb, mint meleg tájakon és évszakban. De ritkán tesz többet egy hatvanad résznél, ritkán kevesebbet egy kétszázad résznél a lég összes tömegéből. Hogy szénsav van a légkörben mindjárt megláthatjuk, mihelyt meszes vizet teszünk ki a légre. Vékony fejér hártya vonja be a vizet a szénsavas mésztől. S a vízgőzről is meggyőződhetünk, ha egy meleg napon jéghideg vizet töltünk Uvegpalaczkba. Azonnal megsüríídik a vizgöz a palaczk légkörében, s harmatcsöppekben rakodik le az üveg külsején, mintha ráleheltünk volna. Ha nézzük, minő feladatnak felelnek meg a
