Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A levegő

4

egyik palaczkból úgy tölthetjük a másikba, mint a vizet vagy bort. A szénsavanyt a természetben gyakran különféle ásványokhoz kötve találjuk ; ez fejlik ki a mészből a mészégetésnél *); ennek el- szállása okozza az ásványos és savanyu vizek pezsgését. A pezsgő borban és üvegekbe zárt sörben forrás közben fejlik ki, s mihelyt a dugót kihúzzuk, erős pezsgés közt szokott elillanni.

V i z g ő z alatt értjük a viznek látható vagy láthatlan elpárolgását. Ez elpárolgás minden vizböl folyvást történik a szabad légkörben. Ha száraz időben vizet öntünk a földre, hamar eltűnik, lát- liatlanul fölszáll, mint pára, s a légkör többi részei közt végtelen apró adagokban eloszlik.

A légben mindig és mindenütt föltaláljuk az emlitett négy fő alkatrészt: nélkülözhetlenül szükségesek azok az állatok és növények életére. Az éleny és légeny teszi mindazáltal oly tetemesen nagyobb részét az egész légnek, hogy közönségesen csak azt szoktuk mondani: hogy a száraz lég éleny- böl és légenyből áll csupán. És pedig egy rész éleny van elegyülve négy rész légenynyel: vagyis szabatosabban kifejezve, ha kiveszsziik a vizgözt és szénsavanyt a légből, 21. részlet élenyt és 79 részlet légenyt találunk száz részlet levegőben.

S z é n s a v a n y csak igen csekély mértékben van aránylag a légben, holott pedig a nélkül nem

Mészvegyületből (a krétából, fejér márványból stb.)ki lehet hajtani a szénsavat, ha valamely más erősebb savat (p. o. só- vagy salétromsavatj töltünk rá.-