Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A növény

65

s a szörp lassanként mind erjedésbe megy által. De ha czukorszörp helyett vastag mézgaoldatot veszünk, semmi látható eredményt nem tapasztalunk; nem nő, nem terjeszkedik növényünk. Az első esetben rokonnemü tápszerre talált, mig a mézga nem oly anyag volt, a mely táplálta és növelte volna.

Az ért szőlő nedvében még jobb tápszerre talál növénykénk. Ha átszűrjük e nedvet, átlátszó, tiszta folyadékot nyerünk. Fél óra múlva azonban már emelkedni kezd a folyadék, megsürüdik, megzavarodik, gázbólyagcsákat fejleszt, szóval forrásnak, erjedésnek indul, s három óra múlva már sárgabarna réteg, söprű lepi el fölületét. A forrás által okozott meleg millió számra fejleszt ki apró, csupán górcsővel látható nő vény kéket, melyekből 1152 millió fér el egy négyszög hüvelyknyi téren. Ha górcső alá teszszük a forrásnak indult must csöppjét: láthatjuk, mint állanak elő apró hólyagcsák, melyek rendkívüli gyorsasággal szaporodnak, s aztán fonálszálakban állanak össze , a mint hólyagosa hólyagosához , vagy mint a növény-tudósok mondják, sejt sejthez tapad, vagy egy sejtből, megoszlás által, több fejlődik.

Ezen sejtek minden növény elemi szervei.

A mustban azért szaporodnak oly gyorsan e sejtek, mivel abban föltalálják a tápszert, mely gyors tenyészésökre mindenkép kedvező.

Honnan e növényke csirái, hogy úgy szóljunk, melyek oly csodagyorsan fejlődnek ? Meg vannak-e már a szőlő-szem nedvében? Vagy a szem külsején

I. Köt.

o