Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A növény

64

retnek élni. Lépésröl-lépésre kisérik őket vándorlásaikban, -— velők haladnak előre, ha az őserdőkön keresztül törnek utat, mint például a csor- bóka és redőszirom *), mely utóbbit a czigányok vándor népe hozta Európába; s vagy trágyaudvaraink körül tenyésznek, mint a maglapéi (atriplex), lórom (rumex) és tarsóka (thlaspi), vagy az utak és árkok széleit lepik el, mint az útifű, vagy az emberi lak romjain tenyésznek föl, mint a csalán, előbbi ott létünk élő emlékeiül. Ekkép száz meg száz féle európai növény magvait terjesztették el a kivándorlók egész Eszakamerikában, mely növényeket most már ott honosoknak tartanak az újabb települők, a melyek őket régi hónukra emlékeztetik. Nem mondhatni, hogy mindazok az európaiakkal mentek oda. Sok csak nyomaikban tenyészett föl, a mint az emberi lakások körül föltalálták a táplálásukra szükséges anyagokat.

Mennyire függ a növény a talaj minőségétől, a melyen tenyész, úgy szólva szemmel látható a legalsóbb fejlettségű növények növésében és szaporodásában. Az élesztő, melyet sütemények keletéséhez használunk, vagy hogy valamely nedvet hozzunk erjedésbe, — nem egyéb parányi növénykék tömegénél , melyek a vizfonálfélék családjához tartoznak. Ha nádczukorból sürü szörpöt (syrupot) készítünk s az élesztőből egy pár szálcsát ráteszünk: azonnal nőni kezdenek ezek, és kiebb terjeszkedni,

) Maszlag, csudafa , datura.