Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A növény

' 59

és mézgát (gummi) képez azzal, — mely anyagok mind csak vízből és szenenyböl állanak, s e fölött sok egyéb vegyészi alakulás megy véghez egy növényben , a melyben mindenütt fontos szerepet játszanak a víz alkatrészei, az éleny és köneny.

Továbbá a felületes szemlélő is észreveheti, hogy a növény a legszorosabb összeköttetésben áll a talajjal. A ki mélyebben vizsgálja e viszonyt, naponként érdekesb és bámulatosabb jelenségek tűnnek föl előtte.

Előbb már szóltunk a növények azon sajátságáról, hogy megválasztják a talajt, a melyben kivá- lólag tenyésznek, s a mely inkább vagy kevesbbé nedves, majd homokos és laz szerkezetű, majd szívós és kötött, a mint a gazdák mondani szokták. Minek következtében minden éghajlat alatt minden talajnak megvan saját növényzete s növényzetétől saját jelleme. így például Középeurópa 5000 virágos növénye közöl csak 300 faj tenyész turfás és tözegföldben, s ezek többnyire szittyó- és palkafélék. A tapasztalt települő északi Európa és Amerika erdőségein járván, a rideg fenyőerdök közepeit a lombos fák levele fényéről megismeri a jó földet, a hol sátrát felütheti. A legegyügyübb földmives is tudja nálunk, hogy a búza és bab kötött, agyagos földet kíván, a rozs és burgonya ellenben inkább tenyész homokban. A kínai földmives is tudja, hogy meleg lejtő könnyebb földnemmel legjobb a thea-cserjének, mig a rizsnek kötött, nedves, át nem szivárgó talaj kell. Szintúgy tudja az alabamai rabszolga, hogy a