Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)
A levegő
3 W méDytől elzárjuk a leget, s abban az élenyt: megszűnik a tűz, mihelyt a beszorult légből az égő korom fölemésztette az élenyt. Az élenyt bizonyos összetett testekből, különböző módokon, könnyen elkülönzik és felfogják üvegben a tudósok. Másik fő alkotó része a légnek a légeny. Ha az é 1 e n y onnan nyerte nevét, mivel a nélkül nem képzelhetjük az életet: a másik elemet meg azért nevezték légenynek, mivel olyan légnem, mely sokkal nagyobb mennyiségben fordul elő a légben. Ennek sincs se szine, se ize, se szaga. De e gázban már azonnal elalszik a gyertya, s nem élhetne benne se ember, se állat. Nem azért, mintha valami mérges vagy ártalmas gáz volna a légeny, hanem mivel, magában véve, hiányzik benne az éleny. Az éleny egy kilenczed részszel nehezebb, a légeny pedig egy harminczad részszel könnyebb a közönséges légnél. A szénsavany is szinetlen test, mint az éleny és légeny, de már némi szaga, s észrevehető savanyás ize van. Ez már nem oly tiszta elem, mint a másik kettő, melyekről az előbb szólottunk. Elemeknek nevezzük azon testeket, melyeket két vagy több különnemü testre nem lehet szétbontani. A szénsavany már nem tiszta szeneny, hanem éleny- nyel vegyülve van a levegőben. Ezen gázban is elalszik az égő test, s állatot és embert megölne be- lehelése. Felényivel nehezebb lévén a levegőnél, 1*
