Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A levegő

2

vék — minden össze van téve. E négy elem volt szerintük: a tűz, viz, levegő és föld.

Igaz is, hogy egészen tisztának látszik előttünk a levegő, mintha csak egyszerű test volna, melybe semmi sincs elegyítve. Pedig különböző alkatrészekből van az egybetéve, s mindenik alkatrész oly bölcs és szép, mint czélszerü viszonyban áll az állatok és növények életével. Legalább négy fő alkatrész van abban elegyítve. Kettő ezek közöl: az é 1 e n y (oxygen) és 1 é g e n y (nitrogen vagy azét) képezi majd egész tömegét; a másik két alkatrész, a szénsavany és vízgőz, csak csekélymeny- nyiségben jő abban elő.

Az é 1 e n y maga is oly légnem, avagy gáz *), mint a levegő. Se szaga, se ize. Az égő test sokkal inkább világit benne, de jóval hamarabb is elég, mint a közönséges levegőben. Az állatok is szabadabban, vigabban lélekzenek az élenyben, de aztán annyira is fölizgatja őket, annyira gyorsítja vérök forgását, hogy lázas állapotba , gyuladásba esnek, s hamar végok lesz. Tiszta élenyben mégoly testek is nagy fénynyel és lánggal égnek, melyek vagy igen gyöngén, vagy épen nem látszanak égni a levegőben, mint például a tapló, a tüzesitett drót. Tiszta élenyben oly hamar ellángolna életünk, mint a lobbal égő gyertya. Ellenben ha a kigyult ké*) Gőznek hívjuk azon légnemű testet, mely cseppfolyóvá vagy merővé is válhatik , mint a vízgőz ; gáznak azt mondjuk, a mi eddig csak légnemű állományban ismeretes.