Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)
A föld
nyiségben. Legfontosabbak ez anyagok közt a kali, natron, keserföld, vaséleg, kénsava ny és y i 1 1 ó- (foszfor-) savany. A kali a kalium nevű elemnek élenynyel vegyülése , melyet mint hamuzsirt ismerünk; a natron a nátrium nevű elem vegyülése élenynyel, a közönséges sziksó, ba még szénsavany is járul hozzá; a keserföldet a magnesia fejér porában ismerjük; vaséleg az éleny- nek vassali összeköttetése, a mit legjobban elötüntet a rozsda; kénsavany az éleny vegyülése kénnel, a mit vitriolnak mondunk közbeszédben; s a villósa- vany olyas fejér anyag, mely akkor áll elő, ha a vilió (foszfor) a levegőn elég. Jó termő talajban mind meg kell lenniök ezen anyagoknak. A hol merőben hiányzanak, vége minden növényzetnek. A hol csak kis mennyiségben találhatók, mindjárt megláthatni a növények lankadt, beteges kinézéséről. Ha egyféle növényt liosz- szas ideig termesztünk ugyanazon földben : az érintett anyagok közöl egyik és másik fogyatkozik abban , olykor egészen el is tűnik , vagy oly alakban marad hátra, melyben a növény nem fordíthatja táplálására; s ekkor aztán lehetetlen a gyökereknek annyit fölszivniazokból, amennyit a növények növése és tenyészése megkiván. Innen van, hogy némely növény nem képes tenyészni oly talajban, a mely különben egészen alkalmasnak látszik termesztésére, s a melyben azelőtt jól diszlett. A mily világos ez esetekben a baj oka, szintoly ismeretes előttünk a gyógyszer, a mely azon segit. Adjuk