Csengery Antal: Vegytani képek a közéletből (Pest, 1857)

A föld

46

meg a földnek azon ásványos részeket, a melyek abban hiányzanak, adjuk meg oly alakban, hogy a gyökerek által tápszerül fölvehető legyen, s a növények újra földiszlenek és szintoly dús aratást adnak, mint azelőtt.

Ha körülményesen vizsgáljuk a talaj eléghető alkatrészét, úgy találjuk, hogy az is különféle anyagokból áll. Két osztályba sorozhatjuk ez anyagokat. Az első osztályba tartoznak azon anyagok, a melyekben 1 é g e n y van , vagy mint a tudósok mondják, azot, nitrogen, miről a levegő alkatrészei közt bővebben szóltunk. A második osztályba sorozzuk azon anyagokat, melyekben nincsen legény. Mindkét nemű anyagokat kellő mennyiségben föltaláljuk a jó termőföldben. A hol csak gyéren jőnek elő ez anyagok, főleg a legenytartalmuak : senyvedni látjuk a növényzetet; s egészen ki is vesz, ha merőben hiányzanak.

A föld növényi és állati alkatrészeivel tehát épen úgy vagyunk, mint a fenebb érintett ásványos részekkel: a hol csekély mennyiségben fordulnak elő, a homoki növény nem tenyész többé a homokföldben , a meszes vidék növényzete nem a meszes talajban. A terméketlen földnek tehát szintúgy meg kell adni azon alkatrészeket, melyek a növényi és állati maradványok korhadásából származnak, mint az ásványos részeket, ha azok hiányzanak abban.

Emlitém fenebb, bogy a tömeges kőzet sziklafajai közt a gránit ad legszegényebb talajt. Azok